Az almások gyomflóra összetételét elsősorban az ültetvény talajtípusa (kötöttség, pH, vízgazdálkodás) és földrajzi elhelyezkedése (csapadék, hőmérséklet) határozza meg. Befolyásoló tényező lehet még az ültetvény kora és telepítési rendszere is. Az almásokban rendszeresen előforduló gyomokat a gyomírtás hatékonysága szempontjából is megkülönböztethetjük. Ily módon figyelembe veszünk:

1. Tarackos évelő egyszikűek: Agropyron repens, Cynodon dactylon

2. Tarackos évelő kétszikűek: Convonvulus arvense, Cirsium arvense, Clystegia sepium, Rubus caesius.

3. Egyéves magrólkelő egyszikű: Echinochloa crus galli, Digitaria sanquinalis, Setaria glauca, Poa annua.

4. Egyéves magrólkelő kétszikű: Chenopodium album, Amaranthus retroflexus, Erygeron canadensis, Ambrosia elatior.

A gyomflóra mindenkori változására művelési mód nagy hatással lehet. Főleg fiatal gyümölcsösökben lehetnek jelentősek a gyomok kártételei, ahol is a tápanyag -vízelvonás, a vírus és más kórokozók közvetítése jelenti a legnagyobb veszélyt. Védekezést a mechanikai gyomirtás és azt kiegészítendő vegyszeres gyomirtás jelenti.

Védekezés:
A védekezés főbb szempontjai:
- Minden lehetséges esetben a környezet védelmének érdekében a mechanikai módszert részesítsük előnyben, a vegyszeres gyomirtás csak szükségmegoldás lehet.
- A gyomirtott sáv minél keskenyebb legyen (50-80cm).
- A gyomirtószer az almára ne legyen fitotoxikus.
- A gyomirtószerrel szemben ellenálló fajok szórványos megjelenésénél lehetőleg mechanikai módszert használjunk.
- Az integrált programokban általában a levélen keresztül ható gyomirtószereket részesítsük előnyben.
- Az évelő gyomoktól a területet még a telepítés előtt tisztítsuk meg, hogy azok legalább az első években ne okozzanak növényvédelmi gondot.
Védekezés és kezelés:
Az ültetvények vegyszeres védelme során figyelembe kell vennünk a haszonnövények és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszait. Az almafák levélhullástól rügypattanásig a legkevésbé érzékenyek a növényvédő szerekre. Még a teljes lombozat kialakulása után is képesek elviselni különféle növényvédő szereket, melyek megzavarhatják a fejlődési folyamatokat.
Egyszikű és kétszikű, magról kelő vagy tarackos gyom populáció ellen kora tavasszal, rügypattanás előtt, illetve évelő és egynyári, későbbkelő kétszikűek ellen sikeresen védekezhetünk felszívódó gliphosat and pendimetalin tartalmú készítményekkel, valamint gluphosinat ammoniummal és HCPA származékokkal.
A készítmények környezetvédelmi szempontból kedvező megítélés alá esnek, a talajban nem halmozódnak fel, a talajvízre és talajéletre nincsenek káros hatással. Nem befolyásolják a fa gyökereinek növekedését, de amikor a talajba vagy a levelekre kerülnek, gátolják a növekvő egyszikűek és kétszikűek gyökérzetének fejlődését, és sok esetben el is pusztítják a gyomnövényt.
Alkalmazástechnika szempontjából fontos, hogy a gyomok 15-20 cm-nél ne legyenek fejlettebbek, mert így az egész növény lefedhető. Almásokban a csapadék gyakoriságától függően évi 2-3 kezelés elegendő lehet. A kijuttatásnál fontos szempont az elsodródás-mentes permetezés, ellenkező esetben komoly károkat idézhetünk elő a kultúrában.