A kártevő neve: Zöld alma-levéltetű - Aphis pomi Deg.

Gazdanövény: alma, lórom, turbolya, bogyósok, erdei növények

Terjedése, fontossága:
Általánosan elterjedt soknemzedékes kártevő. Elsőrendű tápnövénye az alma, de körtén, birsen és a Rosaceae-család egyéb fajain is él. Főként a fiatal fák fiatal hajtásain, levelein fejlődik ki, de elszaporodhatnak idősebb ültetvényekben is. Jelentősebb károkat főleg faiskolákban a levelek zsugorításával, illetve a hajtások torzításával okoznak.
Világos vagy fűzöld színű, 1-2mm hosszú, lágy testű szárnyas vagy szárnyatlan rovarok. Az áttelelt tojásokból az ősanyák korán, már akár március elején kikelnek. Elevenszüléssel hoznak létre új nemzedéket (nőstényeket), amelyek további kolóniákat alakítanak ki.
Szeptemberben a kifejlődő ivaros nemzedék már áttelelő tojásokat rak le a rügyek tövében és a hajtásvégekre.

Kártételének tünetei:

A zöld színű tetvek a hajtás tengelyén és a levelek fonáki részén, főleg a főér mentén szívogatnak. Hatására a levelek hosszanti irányban besodródnak, a hajtások növekedése leáll, esetleg el is pusztul.

Életciklus:
A zöld almalevéltetű tojás formában telel át a tojások fényes feketék, és megtévesztésig hasonlítanak a rózsaszín almalevéltetűéhez és a zablevéltetűéhez. A zöld almalevéltetű áttelelő tojásai a rügyek tövében és a csúcshajtásokon és fattyúhajtásokon található levélalapokon helyezkednek el. A legtöbb tojás 15-20 cm-re található a vesszők végétől; ritkán figyelhetők meg tartóágakon és a fatörzsön.
Tavasszal, a rügyek előbújásával egyidejűleg a tojások kelni kezdenek. Az újonnan kikelt nimfák kizárólag nőstények. Körülbelül 2 hetes táplálkozás és többszöri vedlés után a nimfák szárnyatlan egyedekké válnak és képessé válnak a szaporodásra a hím megtermékenyítése nélkül. Eleven utódokat hoznak világra, így a tojás-állapot kimarad és lehetővé válik nagy populációk létrehozása. Minden egyes nőstény 50-100 utódot hoz létre melyek 7-10 nap alatt érik el az ivarérettséget. Az időjárási viszonyoktól függően egy generáció 2-3 hét alatt jelenik meg. Évente több generáció fejlődik ki. A kolónia kifejlett tetvei általában szárny nélküliek, amíg a zsúfolt viszonyok miatt megindul a szárnyas egyedek fejlődése, melyek új gazdanövényre kerülnek. A zöld almatetű általában az almán marad a nyár folyamán. A nyár késői szakaszában átmegy életciklusának szexuális fejlődési szakaszain: hímek és nőstények egyaránt fejlődnek, melyek párosodnak és utódokat hoznak létre. Az utódok áttelelő tojásokat raknak le.

Védekezés:
A zöldalma-levéltetű esetében a hajtásvégekre rakott áttelelő tojások agrotechnikai úton (metszéssel) eltávolíthatók. Az áttelelt tojásokat a tél végi lemosó permetezés erősen gyéríti.
A vegetációs időszakban a speciális levéltetű-ölő készítmények célzottan történő használata hatékony és eredményes. (Pirimikar B, Trizamat).
Mivel a zöldalma-levéltetű kolóniái nagyon sérülékenyek, ezért olyan készítményektől is jó hatást várhatunk, amely nem kifejezetten a levéltetvek ellen irányul (Dimetoát, Metidation, Cipermetrin, Endoszulfán). A védekezésben jelentős segítséget tudnak nyújtani a levéltetvek természetes ellenségei (katicabogarak, zengőlegyek, fátyolkák), ami többnyire csak környezetkímélő technológia alkalmazásával valósulhat meg.