A kártevő neve: Piros gyümölcs takácsatka - Panonychus ulmi Koch

Változata:
Panonychus ulmi Koch - Piros gyümölcs takácsatka
Bryobia rubrioculus Sche.- Barna gyümölcs takácsatka
Tetranychus urticae Koch - Közönséges takácsatka
Tetranychus viennensis Zacher - Galagonya takácsatka

Gazdanövény: alma, szilva, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, szőlő

Terjedése, fontossága:
Az apró, szabad szemmel alig látható piros vagy narancssárga, pókszabású kártevőkkel a levelek színén és fonákján egyaránt találkozhatunk. Megjelenésük ütemét és tömegét nagymértékben befolyásolják a klimatikus (mikroklimatikus) tényezők.
Tojás állapotban telelnek a fák kéregrepedéseiben, a rügyek közelében, a gallyak és a kéreg gyűrődései között. Erős fertőzés esetén szembetűnő a vörös foltokat képező, 0,15 mm nagyságú, sűrűn egymás mellé rakott, enyhén lapított tojások tömege.
A lárvakelés többnyire már az alma virágzásának kezdete előtt (áprilisban) megindul, időtartama általában 10-15 nap.
Évente 5-6 nemzedék kifejlődésére lehet számítani, ám a folyamatos tojásrakás valamint az elhúzódó kelés következtében a nemzedékek összeolvadnak, alig elkülöníthetők.
Augusztus-szeptember hónapokban a nőstények már a téli tojásokat rakják le, mely a fagyos napok beköszöntéig folyamatos lehet.

A piros gyümölcs takácsatka fejlődési ciklusa

Kártételének tünetei :

A piros gyümölcs takács atka korai kártétele a leveleken elszórt szívásnyomokkal kezdődik.

Fokozott fertőzés esetén a szívogatás nyomai összeolvadva fakuló, sárguló, esetleg bronzosodó leveleket eredményez. A károsított levelek kanalasodnak, fejlődésben visszamaradnak, sok esetben korán le is hullanak.

Kora tavaszi károsításuk veszélyes lehet a terméskötődésre, a nyári tömeges felszaporodás pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a következő évi termésmennyiséget is.

Életciklus:
Az áttelelő tojások tavasszal kelnek ki. Ez szorosan kapcsolódik az almarügy fejlődéséhez. Először a rügyek pirosbimbós állapotában jelenik meg. A tojások kikelése a virágzási szakasz végéig tart. A lárvák azonnal a fiatal levélzetre kerülnek és táplálkozni kezdenek. Az atkák rövid nyugalmi időszakon mennek át minden átalakulási fázis előtt. A kifejlett atkák általában sziromhulláskor jelennek meg. A nőstény atkák átlagosan 18 napig élnek és valamennyi nőstény körülbelül 35 tojást képes lerakni élete folyamán. A fejlődés mértéke hőmérséklet-függő. Ideális meleg körülmények (átlagosan 26,7 °C) között egy életciklus 10-12 nap alatt lezajlik, bár egy generáció általában 20-25 nap alatt feljődik ki. Egy átlagos fejlődési idény alatt 8-10 generáció jelenhet meg. A nőstények kora augusztusban vagy augusztus közepén kezdik lerakni az áttelelő tojásokat.

Védekezés:
A kora tavaszi kártétel elkerüléséhez fontos a telelő tojások elpusztítása. Metszéssel, faápolással ez csak részben érhető el, így elengedhetetlen a lárvakelés előtti kezelés, főleg ott, ahol a tojások száma ezt feltétlen indokolttá teszik. Célszerű lemosó jellegű permetezést használni (ásványolaj, paraffinolaj, vazelinolaj, poliszulfidkén+vazelinolaj).
A tavaszi és nyári védekezések során helyesen járunk el, ha különböző hatásmechanizmusú szereket váltakozva használunk. A szerrotáció alkalmazásához számos készítmény közül választhatunk (Propargit, Tetradifon, Fenpropatrin stb.).
Ha levelenként az atkaszám átlagban meghaladja az 5-8 darabot, kritikus egyedszámnak kell tekinteni, és ilyenkor már nem késlekedhetünk a beavatkozással.
A természetes ellenségként megjelenő, Phytoseiidae családba tartozó ragadozó atka rövid időn belül erőteljes egyedszám csökkenést eredményezhet.

Néhány rovarirtó erős atkaölő mellékhatással is rendelkezik (pl. Bifentrin, Dimetoát, Fluazinam, Dinokap).