Gyom neve:
hélazab, (Avena fatua L.)
Egyéves bugás fűféle, mely nagyon hasonlít a termesztett zabhoz. A nehéz,
kötött, nyirkos-nedves, agyagos vagy vályogos talajokat kedveli.
Biológiai jellemzők:
Egyéves,
egyszikű gyom; T3-as életformájú.
Csírázási időszak: tavasz, 20cm mélyről csírázik.
Sziklevél: erős, sötétzöld
Lomblevelek: hosszúkásak, a legfiatalabb levél balra csavarodik,
sötétzöldek, különösen a fiatal levelek fülecske (auricula) nélküliek;
a levélhüvely és a levélszél alul molyhos, a levelek egyébként csupaszok.
Növény: 50-120 cm magas
Virág: a kalászkákban (füzérkékben) általában 2-3 virág
van, csüngenek szabadon állnak, füzéres fürt alakú (buga) virágzatban
vannak a füzérkék (nyéllel kapcsolódnak a virágzati tengelyhez); hosszú,
sötét toklásszal.
Virágzási időszak: nyár
Növényenkénti magszám: 200 mag (50 és 1000 között változhat).
Összefoglalás:
A hélazab kalászos gyomnövény, mely nagyon hasonlít a termesztett zabra.
Mivel a megjelenése hasonlít a termesztett gabonafélékre, ezért a tavaszi
árpa egyik legártalmasabb gyomfaja.
Előfordulás és jelentőség:
A
hélazab a nehéz, kötött, nedves agyag- illetve vályogtalajokat kedveli.
Gazdasági károkat 8-12 növény/m2 sűrűség felett okoz. A négyzetméterenkénti
28 darab Avena fatua virágzat a terméshozamot 0,8 t/ha-ral csökkentheti.
A nyugalmi időszak 3-5 hónapig tart. A lehullott magvak ősszel is csírázhatnak,
de télen fagykárt szenvednek. A talaj felszínén maradt magvak a tél
folyamán elvesztik csírázóképességüket. A talajban elfekvő magvak 80
%-a az első és második év alatt kicsírázik. A magvak többsége három
éven belül kicsírázik, vagy elpusztul a talajban. Ezért ha vetésforgóval
három évig le tudjuk szorítani, és nem hoz magot, akkor ezzel a talajban
a magkészletet jelentősen csökkenthetjük.
Védekezés:
A hélazab elleni védekezés egyik módja, hogy a vetésforgóba három évig
őszi vetésű kultúrát teszünk (őszi árpa, őszi repce, őszi búza), de
csak akkor, ha a szántóföld nem fertőzött Elytrigia repens és Tripleurospermum
inodorum gyomokkal. A mélyszántás szintén csökkentheti, de csak akkor,
ha mélyebb, mint 0,2 m, mert az Avena fatua 0,2 m-ről még ki tud csírázni.
A tenyészidőszak elején az Avena fatua a kapásnövényeknél és zöldségnövényeknél
is gondot okozhat, de előfordulása a helyes műveléssel csökkenthető.
Az Avena fatua nyugalmi időszaka miatt a tarlóhántás nem hatásos védekezés.