Kórokozó: Puccinia hordei

Az uredo-pusztulák kis, kerek, sárga vagy sárgás barna színű képződmények. Az uredospórák kerek, vagy elliptikus alakúak, sárgásbarnák és 20-23 x 17-22 µm nagyságúak.
A teleo-pusztulák sötétebb barnák és hosszúkásak. A teleospórák 80%-a egysejtű, 20%-a 2 sejtből áll vízszintes válaszfallal (40 - 64 x 15 - 24 µm méretűek), barnás színűek és rövid, barna száruk (nyúlványuk) van.

Tápnövény:
Árpa, Ornithogalum, Leopoldia és Dipcadi fajok.

A betegség előfordulása, fontossága:
Az árpa törperozsda valószínűleg gyakoribb, mint a gabona sárgarozsda. A törperozsda világszerte elterjedt. A betegség ritkán támadja meg a levélfelület 3%-át, de súlyos járvány esetén 30%-os termésveszteség is előfordulhat. Mivel a törperozsda a magasabb hőmérsékletet szeret, mint a sárgarozsda, így később jelentkezik a vegetációs időszak folyamán és gyakran a gabonafélék zászlós levelén fordul elő. Emiatt tud nagy termésveszteségeket okozni.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

Apró barna vagy narancsszínű pusztulák lehetnek bármely földfeletti részen. A leggyakrabban a leveleken található. A különálló pusztulák nagyobbak, körülbelül 1 x 1 - 2 mm átmérőjűek. A pusztulákat gyakran klorotikus gyűrű veszi körül. A fertőzés korai szakaszában a pusztulákat elég nehéz észrevenni, de ahogy a betegség kifejlődik, a levelek egységesen elbarnulhatnak. A pusztulák szabálytalanul szétszóródva helyezkednek el a leveleken, nem csíkosan. A tenyészidőszak vége felé sötét színű teleutopusztulák és teleutospórák fejlődhetnek.

A kórokozó életmódja:
A gomba nyugalmi állapotú micéliummal, vagy uredospórákkal telelhet át az őszi vetésű kultúrákon. Tavasszal a betegség lassabban fejlődik ki, mint a sárgarozsda (P. striiformis) esetében; 15 és 22 °C közötti hőmérséklet 100%-os páratartalommal párosulva kedvező feltételeket nyújt a spórák képzéséhez és csírázásához. A száraz, szeles napok, mikor a spórák jól terjednek, valamint a hűvös, harmatos éjszakák kedveznek a fertőzésnek. A tenyészidőszak vége felé teleutospórák képződnek, ezen kívül egyéb spóraállapotokat is találtak számos növényen. Ezek ugyan nem lényeges elemei a törperozsda életciklusának, azonban fertőzési forrásként szolgálhatnak.
Az Ornithogallum fajok lehetséges gazdanövényként szolgálhatnak, és a spermogónium, illetve a spermácium ezeken fejlődik, ennek ellenére a P. hordei telelésében nincsen szerepük.

Védekezés:
Az állomány törperozsda elleni védelme a lisztharmat elleni védekezéshez hasonló. A leghatékonyabb védekezésmód a törperozsda ellen a gomba fertőzésének ellenálló fajták termesztése. A Puccinia hordei-vel szemben a Messina, Nitran, Pasadena, Pedant és Saloon tavaszi árpa fajták rezisztensek.
A törperozsda elleni rutinszerű kémiai védekezés csak a nagyon érzékeny fajtákon lehet szükséges, ez esetben a betegség megjelenésekor minél előbb gombaölőszeres permetezés szükséges. A kevésbé érzékeny fajtákat csak akkor szükséges permetezni, ha az időjárási feltételek is kedvezőek a fertőzés kifejlődésére. Mivel a zászlós levél fertőzése általános, ennek védelmére különös gondot kell fordítani. A törperozsdára nagyon érzékeny fajtákat mindenesetben (megelőzésképpen) permetezni kell amint a zászlós levél teljesen kifejlődik, valamint a kalász kifejlődése után egy második permetezés is szükséges. A kevésbé érzékeny fajtákat akkor kell permetezni, ha a törperozsda láthatólag a felsőbb levelekre terjed. A következő gombaölőszerek használhatók: epoxikonazol + tridemorf (Tango), metkonazol (Caramba), tebukonazol + triadimefon (Folicur BT 225 EC), stb.