A gyomnövény
neve: mezei aszat (mezei bogáncs / kanadai bogáncs) (Cirsium arvense)
(L.) Scop.
Évelő gyomnövény, mély karógyökérrel, és mélyen fekvő, eredetileg függőlegesen
futó gyökérlábakkal, amelyek később térdesen-csuklósan lefelé hajolnak,
nem tejes (non-lacteal). Kedveli a nitrogént
Biológiai jellemzők:
Évelő, kétszikű gyomnövény, életformája G3.
Csírázási időszak: általában tavasszal, sekélyen csírázó.
Sziklevelek: széles ovális, húsos, sötétzöld, ép élű,
alig van levélnyél, földön kúszó.
Levélzet: az első levelek fordított (inverz) tojásdad
alakúak, az ezeket követő levelek lándzsa alakúak, egyszerűtől a szabdaltig,
hullámosan fodros, nyeletlen, azaz ülő levelek, a levél szélén lágytól
keményig tövisek.
Növény: egyenesen álló, elágazó, tövis nélküli, majdnem szőrtelen, szögletesen
barázdált, elérheti 0 150 cm magasságot.
Virág: kis fej (capitulum), gömbszerű, kis lila virágok,
általában lazán virágzatba tömörülve.
Virágzási időszak: nyár.
Magok száma növényenként: 4000 (3000 és 5000 között változik).
Összefoglalás:
A
mezei aszat (Cirsium arvense) évelő gyomnövény, mély karógyökérrel,
és mélyen fekvő, eredetileg függőlegesen futó gyökérlábakkal, amelyek
később térdesen-csuklósan lefelé hajolnak.
Előfordulás
és jelentőség:
A mezei acat előfordul szántóföldeken és gyepes területeken, utak és
vasúti sínek mentén, elhagyott helyeken, stb., az északi félteke legtöbb
területén, kivéve a sarkvidéket. Minden típusú talajon erőteljesen megél,
kivéve a száraz, homokos vagy tőzeges, mészben szegény talajokat. Réteken,
legelőkön, kertekben és minden fajta szántóföldi növény körül előforduló
gyomnövény.
Védekezés:
A védekezés megelőzési módszerei:
1. Talajművelés. Alapvető és vetés-előtti talajművelés
az alapvető fontosságú műveletek közé tartozik, ami lehetővé teszi az
évelő gyomnövények szabályozását. A tarló feltörésével elpusztítjuk
a már kihajtott soklevelű rozettákat és elősegítjük az új rügyek kihajtását
és új soklevelű rozetták képződését. Tárcsás talajlazító gép (kultivátor)
használata nem ajánlott a tarló feltöréséhez, mert bebizonyosodott,
hogy így hozzájárulunk az acat szaporodásához. Az ezt követő mélyszántás
jelentősen visszaszorítja az acatot. A gyökérzet kiszáradás és fagyása
télen szintén jelentős.
2. Vetésforgó. Mélygyökerű, évelő takarmánynövények beiktatása
a vetésforgóba jelentős szerepet játszik az aszat elleni védekezésben.
Gyakori kaszálás a megfelelő körülmények között elnyomhatja az aszatot.
Két év alatt hat kaszálás az ajánlott. A harmadik évben az évelő takarmánynövény
általában nem elég sűrű, és a gyomot elnyomó képessége megszűnik. A
kaszálás nem okozhatja a talaj tömörödését, ezért száraz időben kell
végezni. Különben akár elő is segíthetjük az acat terjedését, ahelyett,
hogy elnyomnánk.
3. Köztes növények ültetése is hozzájárul az aszat elnyomásához.
Téli és tavasz keverékek kombinációja megfelelő módszer. A kettős talajművelés
szabályozza az acat növekedését. Az alávetés nem megfelelő módszer a
szabályozásban. Tavasszal az aszat generatív fejlődését a mechanikai
talajművelés félbeszakítja, és a vegetatív fejlődést segíti elő.
4. Betakarítás technológiája. Kisebb területen, vagy egy
helyen összpontosuló előfordulás esetén megfelelő módszer a növények,
vagy legalább a virágzat eltávolítása, mielőtt a kaszat beérik. Ha egy
ültetvény túlságosan gyomos aszattal, ajánlatos a kombájnnal történő
betakarítást úgy beállítani, hogy a fészkes virágzat és a kaszat részei
a betakarított mag között maradjanak, és ne hulljanak le a földre. Az
ilyen eljárás a rá következő tisztítást nehezebbé teszi.
A
védekezés közvetlen módszerei:
1. Kapásnövények esetében mechanikai szabályozás. A vegetációs
időszak alatt a mezei aszat szabályozható a sorok közötti talajműveléssel.
Még ha ez az eljárás hozzá is járul az acat vegetatív reprodukciójához,
a gyökérzetet gyengíti, a soklevelű rozetták gyakori eltávolítása révén.
Az alábbi módon történik az eljárás: először a soklevelű rozetták kihajtása
után végezzük a talajművelést (mélység: 0.1 m), a második talajművelésre
az újranövés után kb.10 nappal kerül sor. Újabb talajművelést végzünk
21-28 nap múlva, hogy a talaj feletti résznek ne legyen elég ideje tápanyagokat
elraktározni.
2. Az aszat szabályozása gabonafélékben. A gabonafélékben
az acat elleni első beavatkozásra a fülképződés idején van lehetőség.
A talaj lazítása nem megfelelő módszer, különösen azokon a helyeken,
ahol az acat összpontosul. Az acat közvetlenül a virágzás előtt a legérzékenyebb
a mechanikai talajművelésre. A növény virágzó részeinek eltávolítása
szükséges közvetlenül a virágzás előtt, de legkésőbb 9-10 napon belül
utána. A gabona betakarítása után a tarló feltörése következik, majd
az acat 5-10 cm magas újranövése után ismételt talajművelés következik,
mélyebben, mint az előző. Ezt a mélyszántás követi. A kiforgatott vegetatív
szervek kiszáradnak és megfagynak a tél folyamán.
A bemutatott eljárás alternatívája lehet tarló köztes növények ültetése,
vagy téli és tavaszi takarmánykeverékek alkalmazása.
A mezei aszat elleni első beavatkozás kezdetben a túlnövekedését befolyásolja,
ezért ezt újabb műveletnek kell követnie.