A kártevő neve: zab- fonálféreg, latin neve: Heterodera avenae

Tápnövény:
Gabonafélék, különösen árpa és búza, de lehet zab és rizs is.

A kártevő előfordulása, fontossága:
A zab fonálféreg gabonakultúrában bárhol előfordulhat. Talajrészecskékkel és a ciszták által fertőzött növényi részekkel terjed.

Tünetek:

A fonálféreg felszín feletti tünetei a foltokban elsatnyult növények. A levélzet halványodik, majd elsárgul. Ez azért van, hogy a gyökérzet károsult, és a növény képtelen a szükséges vízmennyiséget és tápanyagokat felvenni.

A károsított növényeknek rövid, dús gyökérzetük lesz. Ha a növények kifejlődtek, a fonálférget a túlzott arányú oldalgyökerekről lehet felismerni.

A kártevő leírása:
A fonálféreg megtermékenyített nőstényei fehérek vagy barnák, és gombostűfej nagyságúak. A cisztában többnyire 200-250 tojás van, de a nagyobbakban 600 is lehet. Egy átlagos ciszta 0,71 mm x 0,50 mm méretű. A kifejlett nőstények 0,5-0,75 mm, a hímek 1,0-1,59 mm hosszúak. A cisztákban vannak a tojások.

A kártevő életmódja:
A ciszta barnás hólyagszerű képlet, mely a nőstényből alakul ki, és amiben a tojások vannak. A ciszta több évig is megőrzi fertőzőképességét a talajban. A cisztákból második stádiumú lárvák kelnek ki, majd a gazdanövény gyökereibe fúrják magukat, megtelepszenek és elkezdenek táplálkozni belőle. A kiválasztott nyálkájuk hatására több sejt összeolvad, így többsejtmagvú, sűrűn szemcsés beltartalmú óriássejtek képződnek. Ezek a duzzadt nőstényekben alakulnak ki, melyek tojásokat képeznek. A nőstények felszakítják a gyökerek kérgét, és a gyökér ott megduzzad. A szaporodási fázis végén a nőstény elpusztul, és létrejön belőle a citrom alakú sötétes, barnás ciszta. A kifejlett hím a talajba vándorol. A nemzedékszám a talaj hőmérsékletétől és nedvességi állapotától függ. A nyirkos téli vagy tavaszi, majd száraz tavasz végi környezet kedvez a kár kialakulásának. Tavasszal a fejlődés lassú, nyár közepén felgyorsul, ősszel ismét lelassul, és télen a nyugalom jellemzi.

Védekezés:
A vetésváltás fontos eleme a ciszták elleni védekezésnek. A fogékony (gazda-) növényeket nem fogékony növényekkel váltakozva kell vetni, hogy csökkentsük, vagy kiküszöböljük a kártevő jelenlétét. A növényeket is használhatjuk csapdaként. A zab hatékony csapdája a Heteroderon avenae-nek, mely a búzát vagy árpát támadja. A zabot a fonálféreg kifejlődése előtt leszántjuk. Több fonálféregre ellenálló fajtákat is nemesítettek.
A ciszták ellen vegyszeres védekezés is lehetséges. Három készítmény-típus alkalmazható a nematódák elpusztításához, ill. mozgásképtelenné tételéhez: talajgőzölő szerek, szerves foszfor vegyületek és oxim karbamátok. Talajgőzölő szer is rendelkezésre áll: dazomet. Valamennyi ártalmas a növényzetre, ezért ezeket a vetés előtt (egy héttel - pár hónappal) kell használni. Granulátum formájú szereket is használhatunk. Olyan granulátumokat használjunk, amik a növényekre nem mérgezőek, és a tavaszi magágyban védekezhetünk velük. A leghatékonyabbak az oxim karbamátok, mint az aldikarb (Temik): 11kg/ha és oxamil (Vydate):11kg/ha. A karbofurán 075-1.0 kg/ha szintén hatásos. A használatukhoz eseti engedélyt kell kérni a Növény és Talajvédelmi Szolgálattól.