SZULÁKKESERŰFŰ

Gyom neve: Szulákkeserűfű, Fallopia (Bilderdykia) convolvulus
Egyéves, maggal terjedő gyomnövény mély, szerteágazó, orsó alakú gyökérzettel. Különösen a tápanyagban gazdag, mérsékelten savanyú, laza vagy középkötött talajokat szereti, a mocsaras területeket is ideértve.

Biológiai jellemzés:

Szulákkeserűfű Egyéves, kétszikű gyom, T3-as életforma.
Csírázási időszak: tavasz, a csírázás mélysége 0,5-4 cm között.
Sziklevelek: keskeny, hossza legalább háromszorosa a szélességének, aszimmetrikus
Lomblevelek: szív vagy inkább lándzsa alakú levelek, levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz, élénkzöld színű gyakran pirosas árnyalattal, szárnyas levélerezet, a pálhakürtő gyakran bevágott.
Növény: vékony, egyenes vagy elágazó, csavarodó, 20-100 cm hosszú vagy magas.
Virág: kicsi, jelentéktelen, rövid kocsányú, zöldes, fehér szélű, kettesével vagy többesével állnak.
Virágzási időszak: nyár - ősz
Növényenkénti magszám: 140-200 mag

Összefoglalás:
A szulákkeserűfű egyéves maggal terjedő gyom mély, szerteágazó, orsó alakú gyökérzettel. Négyzetméterenként 12,5 csíra 5 %-os termésveszteséget jelenthet.

Előfordulás és jelentőség:
A gyomnövény gyakori szántóföldeken, szemétdombokon, stb. egész Európában, Ázsia mérsékelt éghajlatú területein és Észak-Afrikában. Észak-Amerikában és Dél-Afrikában szintén megtelepedett. A tápanyaggal jól ellátott, könnyű, mérsékelten savanyú vályogtalajokat kedveli. Gyomként fordul elő kertekben, szőlősökben, valamint különféle szántóföldi kultúrában, különösen a tavaszi kalászosokban.

Védekezés:
A kultúra védelmét a tiszta (gyommagtól mentes) vetőmag (hosszútávra elősegíti a gyommentességet), a vetésváltás (az őszi vetésű növények nagyobb aránya), a megfelelő tápanyag-utánpótlás (egyes kultúrák jobban elnyomják a gyomokat nagy nitrogén adagok hatására) segíti. A leghasznosabb mechanikai védekezés a sorközi művelés (kapás növények). Betakarításkor komoly gondot okozhat, a mag csírázó képessége akár 7 évig is megmaradhat.

Gyomirtószerek az árpában