Kártevő neve: Fritlégy, latin neve:Oscinella frit

Tápnövény: Az árpa termesztett és természetesen előforduló fajai, búza, zab, rozs és egyéb gabonafélék, fűfélék, ecsetpázsit, kukorica, stb.

A kártevő előfordulása, fontossága:
A gabonafélék egyik legjelentősebb kártevője. Az utóbbi években a fritlégy jelentős gazdasági károkat okozott a korai vetésű őszi búzában és őszi árpában Szlovákiában és a környező országokban. A károsított növények aránya elérheti a 20%, ritkán a 45%-ot. Az Oscinella frit mellett időszakosan társultan más fajok (O. pulsilla, O. grossa) is előfordulhatnak és károsíthatnak.

Tünetek:
A nagyon fiatal növényeken a lárva befúrja magát a levelek között a növény belsejébe, ami később elpusztul. A levelekre rakott petékből kikelő lárvák a levélhüvelybe hatolnak, a kifejletlen virágot károsítják, vagy zabon a kalászkatengelyeket. Ha a kalászt, vagy a bugát támadják, akkor a kalászkák megnyúlnak és torz magok, illetve virágok fejlődnek. Néha a károsult kalászok részlegesen sterilek és fehérek.
A harmadik nemzedék augusztus elején jelenik meg. A populáció őszi kalászosokra vándorolhat, és azokat támadhatja. A második levél kifejlődése után a középső levél hervad, megsárgul és kiszárad. Ha a növény életerős, akkor még képes hajtásokat fejleszteni, ellenkező esetben elpusztul. A megtámadott hajtásokban 1-2 lárva lehet.
Kukoricán a kártétel a levelek deformációjából látszik. A csúcsrügy károsul, akkor a növény elpusztulhat vagy terméketlen hajtásokat képez. A károsított leveleket golyvásüszög (Ustilago maydis) támadhatja meg.

A kártevő leírása:

Az imágó fekete, körülbelül 3 mm hosszú és 1 mm széles. A peték hosszúkásak, fehéres színűek, 0,70 mm hosszúak és 0,16 mm szélesek. A lárva halványsárga, fejlett állapotban 4 mm hosszú. A fritlégy nagyon hasonlít az árpa fritlégyre (Oscinella pulsilla Meigen, O. grossa Mesnil). A különbség szabad szemmel nem látható; a csáp és a láb színe különbözik.

Fejlődésmenet:

A lárva a telet őszi kalászosokon, fűféléken vagy magvakon tölti nyugalmi állapotban (diapauzában), a kifejlett egyedek (imágók) májusban jelennek meg. A nőstény a petéit frissen kikelt gabonanövényekre rakja tavasszal legalább 25-35 darabot. A további nemzedékek a levélalaphoz petéznek a fiatal kalászokon, vagy a hajtásokon. A pete 3-4 nap után kel ki. A kártevőnek évente három nemzedéke fejlődik, kedvező időjárási feltételek mellett néha négy. Általában az imágók április-május, június-július és augusztus-szeptember körül jelennek meg.

Védekezés:
A következő lépéseket kell a fritlégy tömeges elszaporodása és kártétele ellen tenni: az őszi gabonaféléket minél később, a tavasziakat minél előbb vessük az ehhez megfelelő fajtákkal; teremtsük meg a növény számára a gyors növekedéshez és fejlődéshez szükséges körülményeket, hogy minél gyorsabban túljusson a 2-4 leveles állapoton.
Vegyszeres védekezés az imágók ellen (a hajtások védelmében), vagy a lárvák ellen (a kalász védelmében) lehetséges vegyszeres védekezés. A szabadföldi gyakorlatban a kultúrát 2-3 leveles állapotban permetezzük a kártevő első nemzedéke ellen. A kalászon lévő második nemzedék lárvái elleni védekezés a kalászolás utáni hetedik napon szükséges, majd ezután 14 nappal. A következő rovarirtó szerek használhatók: deltametrin (Decis 2.5 EC, Decis 25 Flow), lambda-cihalotrin (Karate 2.5 EC), fenitrothion (Sumithion 50 EC).
Néhány országban az őszi kalászosok vetőmagvainak csávázása is ajánlott, hogy az őszi vetést megóvjuk a harmadik nemzedéktől.