Gyom
neve: Ragadós galaj, Galium aparine L.
Egy-, vagy kétéves téli gyom, kúszó szárú, maggal terjed, felülete érdes
és a lefelé álló tüskék miatt ragadós. Termékeny, tápanyagban és humuszban
gazdag talajokat kedvel, ideértve a vályogos és agyagos talajokat is.
A szántóföldek egyik legelterjedtebb gyomnövénye.
Biológiai jellemzés:
Egyéves, kétszikű gyom, T2-es életforma.
Csírázási időszak: ősz - tavasz, a magvak egyenetlenül
csíráznak, általában sekélyebb rétegekből (1-2 cm), de akár 10 cm mélyről
is csírázhat. Egész évben csírázhat, a magok 2-8 évig őrzik csírázóképességüket.
Sziklevelek: húsos, érdes felületű, hosszúkás-tojásdad, kékes zöld,
a csúcson kicsípett
Lomblevelek: lándzsásak, középen kiszélesednek, a levéllemez
válla elvékonyodik, levelei 4-8-asával örvben veszik körbe a szárat
a nóduszoknál, lefelé álló tüskékkel borított
Növény: heverő vagy kúszó szárú, legfeljebb 120 cm-re
kúszik fel, szára négyélű, elágazó, lefelé álló tüskékkel és a nóduszokon
horgas szőrökkel borított, melyek a kúszásban segítik.
Virág: kicsi, fehéres, négykörös, 2-5 tengelyű bogernyő,
a felsőbb virágkocsányokon általában három virág van.
Virágzási időszak: tavasz vége - ősz
Növényenkénti magszám: 350 (100 és 500 között), a magvak külső táplálószövete
(perispermium) ellenálló, ezért a magvak nem csíráznak tömegesen. Ha
egy adott évben nincs magtermés, akkor az előző évekből származó, talajban
lévő magkészlet 25%-a kicsírázik minden évben.
Összefoglalás:
A
ragadós galaj egy-, vagy kétéves téli gyom, kúszó szárú, maggal terjed,
felülete érdes és ragadós.
Előfordulás és jelentőség:
A
Galium aparine a szántóföldek egyik legelterjedtebb gyomnövénye. Megtalálható
Európa, Észak- és Nyugat Ázsia művelt és műveletlen területein, de Észak-
és Dél-Amerikában szintén megtelepedett. A tápanyagban és humuszban
gazdag vályogos, agyagos talajokat kedveli. Gyomként fordul elő különféle
szántóföldi kultúrában, különösen gabonafélékben, ha a vetésforgóban
az őszi vetésű növények aránya nagy.
Négyzetméterenként négy Galium aparine 0,4 t/ha-ral csökkenti a terméshozamot.
Négyzetméterenként egy Galium aparine annyi termésveszteséget okoz,
mint három Avena fatua, vagy 4 Alopecurus myosuroides. Ha nem képződik
mag, akkor a talaj ragadós galaj magkészletének 25 %-a mobilizálódik,
csírázik minden évben.
Védekezés:
Kis tenyészidejű kultúrnövények termesztésével (újburgonya, zöldségnövények,
takarmánynövények) megakadályozhatjuk a magképzést, és ezzel a talaj
magkészletének gyarapodását. A magvak külső táplálószövetének ellenállósága
miatt a gyom tömeges csíráztatása nehezen megoldható. A mechanikai védelem
nem hatékony, ha két kultúra között rövid idő telik el pl. őszi árpa
- őszi repce. Ha ez az idő elég hosszú, mint pl. az őszi árpa után egy
tavaszi vetemény, akkor a Galium aparine-t tömeges csírázásra tudjuk
késztetni az ősz folyamán, és ekkor alkalmazhatunk mechanikai gyomirtást
(boronálás, kultivátorozás).