Gyom neve: Ragadós galaj, Galium aparine L.
Egy-, vagy kétéves téli gyom, kúszó szárú, maggal terjed, felülete érdes és a lefelé álló tüskék miatt ragadós. Termékeny, tápanyagban és humuszban gazdag talajokat kedvel, ideértve a vályogos és agyagos talajokat is. A szántóföldek egyik legelterjedtebb gyomnövénye.

Biológiai jellemzés:

Egyéves, kétszikű gyom, T2-es életforma.
Csírázási időszak: ősz - tavasz, a magvak egyenetlenül csíráznak, általában sekélyebb rétegekből (1-2 cm), de akár 10 cm mélyről is csírázhat. Egész évben csírázhat, a magok 2-8 évig őrzik csírázóképességüket.
Sziklevelek: húsos, érdes felületű, hosszúkás-tojásdad, kékes zöld, a csúcson kicsípett
Lomblevelek: lándzsásak, középen kiszélesednek, a levéllemez válla elvékonyodik, levelei 4-8-asával örvben veszik körbe a szárat a nóduszoknál, lefelé álló tüskékkel borított
Növény: heverő vagy kúszó szárú, legfeljebb 120 cm-re kúszik fel, szára négyélű, elágazó, lefelé álló tüskékkel és a nóduszokon horgas szőrökkel borított, melyek a kúszásban segítik.
Virág: kicsi, fehéres, négykörös, 2-5 tengelyű bogernyő, a felsőbb virágkocsányokon általában három virág van.
Virágzási időszak: tavasz vége - ősz
Növényenkénti magszám: 350 (100 és 500 között), a magvak külső táplálószövete (perispermium) ellenálló, ezért a magvak nem csíráznak tömegesen. Ha egy adott évben nincs magtermés, akkor az előző évekből származó, talajban lévő magkészlet 25%-a kicsírázik minden évben.

Összefoglalás:

A ragadós galaj egy-, vagy kétéves téli gyom, kúszó szárú, maggal terjed, felülete érdes és ragadós.

Előfordulás és jelentőség:

A Galium aparine a szántóföldek egyik legelterjedtebb gyomnövénye. Megtalálható Európa, Észak- és Nyugat Ázsia művelt és műveletlen területein, de Észak- és Dél-Amerikában szintén megtelepedett. A tápanyagban és humuszban gazdag vályogos, agyagos talajokat kedveli. Gyomként fordul elő különféle szántóföldi kultúrában, különösen gabonafélékben, ha a vetésforgóban az őszi vetésű növények aránya nagy.
Négyzetméterenként négy Galium aparine 0,4 t/ha-ral csökkenti a terméshozamot. Négyzetméterenként egy Galium aparine annyi termésveszteséget okoz, mint három Avena fatua, vagy 4 Alopecurus myosuroides. Ha nem képződik mag, akkor a talaj ragadós galaj magkészletének 25 %-a mobilizálódik, csírázik minden évben.

Védekezés:
Kis tenyészidejű kultúrnövények termesztésével (újburgonya, zöldségnövények, takarmánynövények) megakadályozhatjuk a magképzést, és ezzel a talaj magkészletének gyarapodását. A magvak külső táplálószövetének ellenállósága miatt a gyom tömeges csíráztatása nehezen megoldható. A mechanikai védelem nem hatékony, ha két kultúra között rövid idő telik el pl. őszi árpa - őszi repce. Ha ez az idő elég hosszú, mint pl. az őszi árpa után egy tavaszi vetemény, akkor a Galium aparine-t tömeges csírázásra tudjuk késztetni az ősz folyamán, és ekkor alkalmazhatunk mechanikai gyomirtást (boronálás, kultivátorozás).

Gyomirtószerek az árpában