Kórokotó neve: Plasmodiophora brassicae

Gazdanövények:
Valamennyi termesztett faj és a Cruciferaceae (keresztes virágúak) családhoz tartozó gyomok nagy része fertőződhet.

Elterjedés és fontosság:
A gyökérgolyva nagyon gyakran fordul elő zöldségtermelő területeken, ahol káposztaféléket termesztenek. A fertőzés központjában a 100 %-os veszteség sem kizárt. A fertőzés jelentősége a hosszú talajfertőzésben is rejlik.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:
Jellegzetes tünetek jelennek meg a gyökereken, melyek rendhagyó módon gubacsosak és a gyökérrendszer elsatnyul. Kezdetben a gubacsok fehérek, később barnává vagy feketévé válnak, és viszonylag gyorsan elrothadnak. A golyvás, gubacsos gyökereket gyakran másodlagos fertőzés is megtámadja, mint például a baktériumos lágyrothadás; ez a gyökerek gyors elrothadásához, a fertőzött növény további satnyulásához vezet. Ráadásul fertőző anyag kerül a talajba. Egy kis idő elteltével a növény felszín feletti részei satnyulnak, kékesszürkévé válnak és fonnyadnak. Az ehető részek, ha kifejlődtek egyáltalán, rossz minőségűek.
A felszín feletti részeken hasonló tüneteket okozhat a káposztalégy lárvája, de ebben az esetben az oldalgyökerek részlegesen vagy teljesen le vannak rágva, a főgyökérben és a gyökérnyakban vájatok vannak, pusztulnak és néha rothadnak is. Lárvákat figyelhetünk meg a gyökereken, vagy a főgyökeret körülvevő talajban. A főgyökéren található gubacsokat zsizsiklárvák is okozhatják, de ebben az esetben a gubacsok viszonylag simák és kerekek, a belsejükben pedig sárgás lárva rejtőzik.

A betegség ciklusa:
A kórokozó hosszú ideig (több évig) fennmarad vastag falú, nyugalmi állapotban lévő spórák formájában a talajban. A gazdanövények gyökereinek jelenlétében ezek a nyugalmi állapotban lévő spórák kicsíráznak úgy, hogy úszó zoospórákat (rajzó spórákat) bocsátanak ki. Ezek a zoospórák megfertőzik és betelepítek a gyökereket. Kedvező körülmények között a spórák gyorsan szaporodnak és másodlagos zoospórák formájában terjednek. A talaj savas kémhatása és magas nedvességtartalma kedvező a kórokozó számára, de előfordul fertőzés 7.0 pH érték felett is. Egy termőföldön belül a kórokozó lassan terjed a zoospórák mozgása által, viszont a talaj művelése meggyorsítja terjedését. Más termőterületeket az oda került, nyugalmi állapotban lévő spórákat tartalmazó talaj fertőz meg. A talaj víz-és szélerózió, gépek és álültetés során kerülhet más földekre.

Védekezés:
Ezt a kórokozót nehéz legyőzni. Intézkedések összetett rendszerét kell használnunk:
- Vetésforgó (lehetőleg gabonaféléket is foglaljon magába, viszont kerüljük a Brassicaceous takarmányt és a zöldtrágyát).
- A talaj semleges kémhatása (mésztartalmát növelni kell, ha a pH érték 7.2 alatt van)
- A fertőzött növények kiirtása (ne használjuk komposztként!!!)
- Kerüljük el, hogy a szennyezett talaj gépek vagy egyéb növények útján máshová kerüljön
- Ne használjuk a szennyezett területről talajvizet a fertőzésmentes területek öntözéséhez, mivel a kórokozó vízzel is terjed.
- Ne vessünk közvetlenül magokat a szennyezett talajba, használjunk inkább tartóedényes, egészséges palántákat.
- Használjuk a kórokozó természetes ellenségeit a fertőzés központjában (pl. menta)
- Kezeljük gombaölő vegyszerrel a talajt.