MUHARFÉLÉK

A gyomnövény neve:
Setaria spp.
- Setaria glauca (Sárga muhar)
- Setaria viridis (Zöld muhar)
- Setaria verticullata (Tüskés muhar)
- Setaria decipiens
- Setaria italica (Olasz muhar)

A Setaria fajok egynyári kozmopolita növények. Kedvező körülmények között (a talaj pH értékétől függően) a különböző fajok felváltva, tömegesen jelennek meg, különösen akkor, ha a talaj állandó művelés alatt áll.

Biológiájuk:

A a Setaria fajok egynyári - méghozzá késő nyári - egyszikű növények. Életformájuk T4.
Csírázási időszak:
a Setaria fajok csírázásához napfény és talajmelegedés szükséges. A növekedés fő része május elején kezdődik. Aztán a fejlődés felgyorsul kedvező körülmények között.
Növény: a Setaria fajok 10-100 cm-es magasságot érhetnek el, a körülményektől függően. Fű típusúak. Erős, szálas gyökérrendszert fejlesztenek. Homokos-vályogos talajban intenzíven növekednek.
Lomblevelek: a levelek szürkészöldek, rostosak és élesek. A levél fonákja érdes. A Setaria verticillata levelei szélesebbek. A levél színe és a szélek nagyon érdesek. Az alsóbb levelek hüvelye általában pirosas.
Virág: hosszúkás, henger alakú, 4-6 cm hosszúságú, sűrű bugavirágzata van, sok kicsi füzérrel. A bugavirágokból sörték állnak ki, mely fajtajegy lehet. A Setaria glauca esetében akkor érezhetjük a sörtéket, ha lefelé simítjuk őket, míg egyéb Setaria fajoknál akkor érezhetők, ha felfelé simítjuk. A Setaria verticillata sörtéi szintén fűrészesek, így a velük érintkező emberi ruházathoz könnyedén hozzáragadnak.
Virágzási időszak: júniustól novemberig virágoznak. Az enyhébb fagyok elpusztítják a virágokat és a zöld részeket.
Magok: a magok alakja tojásra elékeztet, melynek lapított a hátsó része. A színük szürke vagy sárgásbarna. 2-3 mm hosszúak.
Magok száma növényenként: ez a gyom nagyságától és fejlettségétől függően 200 és 1500 között változhat.

Elterjedés és fontosság:

Ezek a gyomok széles körben elterjedtek Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Főként termőföldeken fordulnak elő, de jelentős kárt okozhatnak gyümölcsösökben, zöldség-és virágoskertekben, különösen a jól trágyázott területeken. A kapálással művelt földeken a magok korán csíráznak a meleg, nedves talaj miatt. Ezt a folyamatot aműveél felgyorsítja. A Setaria glauca a savas talajt kedveli, míg a Setaria viridis meszes földben szaporodik tömegesen. Bármelyik Setaria faj elszaporodik semleges talajon. A Setaria decipiens elszórtan megjelenik agyagos talajon. A gyomok gátolják a fiatal haszonnövények fejlődését. A Setaria fajok jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el, így csökkentik a talaj vízkészletét. Ez nagy veszteségeket okoz, különösen a száraz nyári időszakban.

Védekezés:
Agrotechnikai védekezés: sikeresen meggátolhatjuk a gyom terjedését a kertművelésben, ha intenzíven kihasználjuk a területeket (azaz, egyik növényültetvény követi a másikat), illetve ha rendszeresen műveljük.

Mechanikai védekezés: a késő nyári (T4) növények megjelennek a zöldségültetvényekben, de lehet ellenük védekezni rendszeres földműveléssel (pl. tárcsázás, talajmaró használata, kapálás, kombinált használat), így legalább nem érlelnek magvakat. A paradicsomágyásokban csak röviddel ültetés után lehetséges, és ha a növények nem karózottak.

Vegyszeres védekezés: paraquat hatóanyagú gyomirtó szerek használhatók az uborka esetében, de jobb az előző évi növényekben visszaszorítani.