Rovarkártevő neve: Nyerges szőlőmoly ( Eupoecilia ambiguella )
( Insecta, Lepidoptera, Cochylidae / Pirosmolyok / )

Gazdanövény: Ez a kártevő alapvetően a szőlőt károsítja, de annak hiányában teljes életciklusát képes egyes bogyóstermésű növényeken ( vadszőlő, hóbogyó, egres, ribizli ), illetve ritkábban más növényeken ( som,orgona, borostyán) is lefolytatni.

Előfordulás és jelentőség:
A nyerges szőlőmoly Európa és Ázsia valamennyi szőlőtermesztő vidékén előfordul. Magyarországon gyakori, bár általában a két moly faj ( a tarka és a nyerges szőlőmoly ) közül a tarka szokott a domináns lenni. A nedvesebb, hűvösebb klímát kedveli, ezért ilyen évjáratokban szaporodik fel erősebben. Magyarország minden borvidékén jelen van, kártétele évjáratoktól függően jelentős lehet.

Tünetek:

Rovatkártevő leírása:
A lepke teste 5 - 7 mm hosszú, szárnyainak fesztávolsága 12 - 19 mm. Elülső szárnya sárgás színű, enyhe halvány pirosas, hússzínű árnyalattal. Az első szárny közepén ferde, trapéz alakú sötét csokoládébarna sáv található, melyek a kát összezárt szárnyon jellegzetes, nyereg alakú foltot alkotnak. A hernyó sárgás színű, nyakpajzsa sötétbarna, feketés színű. Kifejlett állapotban 15 - 20 mm hosszú.

Életciklus:
A nyerges szőlőmolynak Magyarországon 2 nemzedéke fejlődik. Bábként telel át a szőlőtőke, vagy a támrendszer fénytől védett föld feletti részein, repedésekben, szövedékgubó védelmében. Az áttelelő nemzedék imágói 16 Celsius fok felett kezdenek rajzani, de a tömeges rajzás általában hazai körülményeink között május 1., vagy 2. dekádjára esik. A lepkék 60 -80 tojásukat a bimbókra, vagy a kocsányra helyezik. Kb. 2 hetes embrionális fejlődés után a hernyók 1 hónapon át táplálkoznak a szőlő virágzatán. Ez alatt 4 alkalommal vedlenek, 5 lárvastádiumon mennek keresztül.
A hernyók fénykerülők, mindig erős, sűrű szövedék belsejében károsítanak. Bábozódásra június közepén vonulnak, a tőke és a támrendszer repedéseibe. A nyári nemzedék lepkéi július elején - közepén rajzanak. A hernyók a zöld, esetleg már zsendülő bogyók belsejét pusztítják, gyakran indítva el ezzel szürkepenész fertőzéseket. Augusztusban vonulnak bábozódási helyükre, ahol a fagyokig előbábként találhatók meg. A tél eleji első fagyok idején alakulnak bábbá.

Védekezés:

A fertőzések általában igen kis területre korlátozódnak, a szélsősorok rendszerint gátat szabnak nekik.
A szőlőskert melletti bozót és erdő folyamatos forrás lehet a földi bolha számára, ezért lehetőség szerint ki kell irtani ezeket a területeket. A sorok közötti és a szőlőskert körüli nyílt területek művelése csökkentheti a frissen kikelő felnőtt példányok számát. Ez azonban nem lehet a földi bolhák elleni védekezés egyetlen módja.

Védekezés:

A nyerges szőlőmoly elleni védekezés alapja a termesztés helyének gondos megválasztása. A borvidékeken kerülni kell a mélyfekvésű, pára által gyakorta megült részeket, mert ezt szereti a kártevő. A szellős, napfény által jól átjárható termesztési módok is jelentékenyen távoltartják ezt a fénykerülő kártevőt. Elhanyagolt, párás ( a gyomok jelenléte issegítheti ezt ! ), a kártevőnek kedvező művelési módok ( pl. kettős függöny ) számottevően növelhetik a nyerges szőlőmoly egyedszámát a szőlőültetvényben.
A nyerges szőlőmoly rajzása szexferomon csapdákkal kitűnően nyomon követhető. A növényvédőszeres kezeléseknek mindenképpen a fiatal, a bogyókba még be nem rágott, dús szövedéket még ki nem alakított hernyók ellen kell irányulnia. A nagyobb, idősebb hernyók nemcsak ellenállóbbak az inszekticidekkel szemben, de nehezebben is érhetők el a rovarölő szeres kezelésekkel. A hernyók befurakodva a szőlőszemek belsejébe kontakt szerekkel már alig érhetők el, az általuk készített szövedék pedig felfogja a permetlé cseppek jelentős részét.