Betegség neve:
Feketerothadás
Kórokozó
szervezet: Guignardia bidwellii (Ascomycotina, Dothideales)
Gazdanövény:
Kizárólag a szőlőn, ritkábban más, vad Vitis fajokon fordul elő.
Előfordulás
és jelentőség: A levélzet- és termésbetegségnek számító feketerothadás
egyike a vad- és kultúrszőlők leggyakoribb és legsúlyosabb betegségeinek
azokon a területeken, ahol megjelenik. A betegség okozta elsődleges
veszteség a termés közvetlen megsemmisítése. A betegség a meleg, nedves
területeken a legkártékonyabb, Közép - Európában, így Magyarországon
is emiatt viszonylag ritkán fordul elő. A gomba minden éréscsoportba
károsíthat, a nagyon korai fajtáktól a késői érésűekig; ha elhanyagolják,
a legtöbb fajta termését tönkreteszi.
Tünetek
és összetéveszthető betegségek:
A
gomba megtámadja a vesszőket, a kacsokat, a leveleket és a termést.
A
leveleken a feketerothadás késő tavasszal jelenik meg
a levél színén határozottan elhalt foltokban, ezek először kör alakúak
és vörösek. Később a foltok a levél mindkét oldalán megjelennek. A
foltok növekedésével a széleik feketére, a vörös foltok pedig barnára
váltanak.
A
hajtások sérülések jelenhetnek meg kör alakú, illetve
ovális sötétbarna vagy fekete beesett kéregfoltosodásként.
A
fertőzött szemek először bebarnulnak, majd a tőkén maradnak fürtben
vagy egyenként leesve csak a kocsányt hagyják hátra.
Az
utolsó stádiumban a szemek sötétlilák vagy feketék, ráncosak.
A
szövetek rendhagyó elhalása az ágakra átterjedve száradást okoz.
A virágkocsány és a levélszár fő ágának vöröses vagy barnás szövetelhalásaa
száradást okoz.
Betegség
lefolyása:
Tavasszal a gomba ivaros spórái, az aszkospórák fröccsenő sárral vagy
a szélfútta esővel terjednek át a friss szövetekre. Miután a tavaszi
esőzés alaposan átáztatta a múmiákat, a kialakuló peritéciumokból az
aszkospórák aktívan a levegőbe szóródnak. Ezeket a szél viszi a friss
növényi felületre, ahol megfelelően nedves körülmények között kicsíráznak.
Néhány az aszkospóra később, nyáron is felszabadul a nagy esőzésekkor
és szintén megfertőzi a szöveteket. Ezáltal a szövetek elsődleges fertőzése
folyamatos is lehet.
A termés fertőzése a virágzás közepétől a szemek színváltásáig (zsendülésig)
tart. A termés akkor fertőződik a legsúlyosabban, amikor a szőlőszemek
borsó vagy annál nagyobb méretűek. Az érett levelek és termések nem,
vagy csak minimális mértékben érzékenyek.
Július vége után nagyon kevés, augusztus vége után pedig egyetlen termés,
illetve levél sem fertőződik meg.
Védekezés:
Agrotechnikai
védekezés:
A feketerothadás kezelése szempontjából igen fontos a higiénia.
A fénynek és megfelelő
levegőzésnek kitett szőlőszemeken kisebb a feketerothadás veszélye.
A lugast megnyitó termesztési megoldások azért jók, mert fokozzák a
légáramlást és javítják a permetezés lefedettségét. A fertőzés elszaporodásával
igen nehéz védekezni a termésrothadás ellen az idény későbbi szakaszában.
Emiatt fontos az időben és megfelelő eréllyel elvégzett zöldmunka, illetve
szükség esetén a tőkeforma átalakítása. Egyes művelési módok, mint pl.
a kettős függöny
( egyes fajtáknál az egyes függöny is! ) kimondottan kedveznek a kórokozó
fennmaradásának.
Vegyi
kezelés:
Gombaölő szeres permetezésre van szükség, különösen az idény elején,
a feketerothadás kezeléséhez. Néhány gombaölő szer akkor hatékony a
feketerothadás ellen, ha kora tavasszal alkalmazzák őket, amikor a friss
hajtások fejlődnek és a permetezésre egy esős időszak előtt kerül sor.
|
Hatóanyag
|
Aktivitás
|
Arány
|
| Azoxi-strobin
25% |
Szisztemikus |
0,08-0,10
% |
| Folpet
25% +Fosetil-AL 50% |
Kontakt/Szisztemikus |
0,20-0,40% |
| Folpet
50% |
Kontakt |
0,25-0,30% |
| Mancozeb
45% |
Kontakt |
0,35-0,70% |
| Metalaxil
5% + réz-oxiklorid 40% |
Kontakt/Szisztemikus |
0,40-050
% |
| Propiconazole
10% |
Szisztemikus |
0,05% |