Rovarkártevő neve: Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata)

Gazdanövény: A gyümölcslégy minden meleg (mediterrán) éghajlatú régióban megtalálható. Ez a rovarkártevő több mint 260 különböző gyümölcsfajtát (szőlőt, cseresznyét, citrusféléket, őszibarackot, sárgabarackot, körtét, szilvát, stb.), virágot, zöldség- és diófélét támad meg. Kedveli a vékonyhéjú, érett, lédús gyümölcsöket. A gazdanövény közé tartozik az avokadó, a banán, a dinnye, a carambola (csillaggyümölcs), a kávé, a guajáva, a mangó, a papaya, a paprikafélék és a datolyaszilva.

Előfordulás és jelentőség: A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) egyike a világ legkártékonyabb gyümölcs rovarkártevőinek. Mivel világszerte elterjedt, a hűvösebb éghajlatok elviselésére való képessége a többi trópusi gyümölcslégy-faj zöménél jobb, továbbá szélsőséges polifág volta miatt a gazdasági szempontból fontos gyümölcslégy-fajok sorában az első. A szőlő esetében a jelentős kártételek nem túl gyakoriak. Magyarországon karantén károsító! Megjelenését azonnal jelezni kell a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat részére. Hazánkban szerencsére nem honos, de import déligyümölcs szállítmányokkal gyakorta behurcolják a kártevő kisebb populációit. Jelenléte a termőterületen növényegészségügyi zárlat elrendelését eredményezi,amely az értékesítést, későbbi munkálatokat eléggé megnehezíti. Bár a Bécsi medencében már bizonyították a kártevő áttelelését, Magyarországon az áttelelést eddig még nem igazolták. Kemény, kontinentális jellegű teleinket ez a veszélyes kártevő nagy valószínűséggel nem éli túl.

Tünetek:

Rovarkártevő leírása: (Diptera; Tephritidae)

A kifejlett imágó hossza 4-5 cm, ez a házi légy hosszának mintegy 2/3-a.
A test általános színe sárgás, egy kis barna beütéssel, különösen a potrohon, a lábakon és a szárny egyes részein. Az ovális potrohot a felső részén finom, elszórt fekete sörték borítják, kér keskeny keresztirányú világos csíkkal az alapi felén.
A nőstényt a potroh végződésénél lévő peterakó cső különbözteti meg, ami teljesen kieresztve 6-szor olyan hosszú, mint amilyen a legnagyobb szélessége.
A szárnyai szélesek, átlátszóak és üvegesek fekete, barna és barnássárga fakultnak tűnő mintázattal. Mindegyik szárny közepén keresztbe fut egy viszonylag széles barnássárga csík. Az alap végződése barnássárga foltos, az alapi terület többi része érdekes módon feketézett, sugárirányban futó sötét szárnyereket képezve, köztük sötét foltokkal.
A hím fején két lapított, a szemek között a csápok közelében ágaskodó hosszú fekete sörte található rombusz alakú csúccsal. A szemek vöröses lilák.
A hosszúkás, krémszínű, henger alakú, elől összeszűkülő és hasmánt némileg visszakunkorodó lárvák hossza 9x2 mm, elülső szájkampókkal és lapos farvéggel.
A lárvákat a többi gyümölcslégy lárvától az összesen 7-11, jellemzően 9-10 elülső, illetve potrohi, ujjszerű csatornácskával rendelkező légzőnyílás különbözteti meg.
A peték keskenyek, ívesek, simák és fényes fehérek.

A bábok henger alakúak és vörösesbarnák.

Életciklus:

A földközi tengeri gyümölcslégynek trópusi körülmények mellett 21-30 napra van szüksége életciklusa kiteljesítéséhez.
A nőstény földközi tengeri gyümölcslegyek a gyümölcs héja alá rakja petéit az érés elején, gyakran olyan területen, ahol a héj kicsit beszakadt. Egy adott bejuttatási pontot több nőstény is használhat, így 75 vagy még több pete fürtöt alkothat egy helyen. Minden egyes nőstény 2-10 petét rak; ezek meleg időben 1,5-3 nap alatt kikelnek. A nőstények a peterakást követően nem sokkal elpusztulnak. Amikor a peték kikelnek, a lárvák szinte azonnal elkezdenek táplálkozni. Csatornákat alakítanak ki, ám a lárvák gyakran egy környéken táplálkoznak egészen a teljes kifejlődésükig.
A lárvák három fejlődési stádiumon mennek keresztül. Az első lárvaszakaszban a test átlátszó, a másodikban áttetsző, a belekben lévő gyümölcsöt láttatva; a harmadik, teljesen kifejlődött lárvaszakaszban a test teljes átlátszatlan fehér vagy a bejuttatott élelemmel azonos színű. A pontos lárvaméret az étrendtől függ. A lárvaszakasz 6-10, akár 14-26 napig is eltarthat a hőmérséklettől és tápnövénytől függően. Mire a lárvák teljesen kifejlődnek és bábbá alakulásra készek, a termés már leesik a földre.
A lárvák a legnagyobb számban napkeltekor vagy közvetlenül azt megelőzően hagyják el a termést és alakulnak át bábbá a talaj felszíne alatt 2-4 cm-rel, illetve más alkalmas helyen. A bábszakasz időtartama 6-13 nap.
Felnőtt példányok kelnek ki nagy számban a bábszerű tokokból egy meleg nap kora reggelén, illetve hellyel-közzel hűvösebb időben.
Rövidebb távolságra tudnak repülni, de a szél akár 1 km-re is elviheti őket.
A nap folyamán bármikor bekövetkezhet a párzás. Az újonnan kibújt felnőtt példányok nemileg még éretlenek. A hímek gyakran a kibújást követően csak 4 nappal mutatnak nemi aktivitást, a párzás a kibújást követően 5 nappal figyelhető meg. A legtöbb nőstény a bábból való kibújást követő 6-8 nappal ál készen a párzásra. Mindkét nem nappal aktív nemileg.
A felnőtt példányok a legnagyobb számban a kibújást követő 2-4 napon belül elpusztulnak élelem hiányában. Általában a legyek mintegy 50% elpusztul a kibújást követő első 2 hónapban. Egyes felnőtt példányok akár egy évig vagy még annál is tovább elélnek megfelelő élelem, víz és hűvös időjárás mellett. Ha a gazdanövény gyümölcse folyamatosan rendelkezésre áll és az időjárási körülmények is kedvezőek, az egymást követő generációk folyamatosak és egymásba folynak, de 3-4 havi gyümölcshiány minimálisra csökkenti a populációt.

Védekezés:

A Malathion és Triklórfon szereket használó permetezés a szőlőszemek érésének elején ajánlott módszer a mediterrán gyümölcslégy populációk felnőtt példányainak kezelésére.