Betegség neve: Szőlőtőke -sárgaság (Latin név: Flavescence dorée és Bois noir)

Kórokozó szervezet: Fitoplazmák
A szőlőtőke-sárgaság Fitoplazmák komplexuma által okozott betegség (korábbi nevén mikoplazmaszerű szervezet).

Gazdanövény:
A Flavescence dorée és a Bois noir betegség kizárólag a szőlőn, ritkábban más Vitis fajokon fordul elő.

Előfordulás és jelentőség:
A szőlő-sárgaság világszerte ismert, a vadszőlő és a termesztett szőlő veszélyes, fitoplazmákkal összefüggő betegsége. A Bois noir minden francia szőlészettel foglalkozó területen jelen van. A Vitis vinifera minden fajtája érzékeny, habár különböző mértékben. A szőlő minőségét rontja a megfertőzött fürtök magas sav- és alacsony cukortartalma. A fitoplazmák által okozott betegségek Magyarországon is előfordulnak, helyenként számottevő gyakorisággal.

Tünetek és összetéveszthető betegségek:

Fitoplazmák találhatók a szőlőtőke rostedénynyalábjának háncsrészében, épp a rostedénynyalábot blokkoló hatása vezethet a betegség némely megfigyelhető tünetéhez. A Flavescence dorée és a Bois noir tünetei hasonlóak.
A levelek elszíneződnek, lemezeik bepödrődnek, besárgulnak a fehér bogyótermésű, illetve bevörösödnek a kék bogyótermésű kultúrnövény-változatokban. A levelek besodródása nagyon erős lehet, kissé a szőlőkabóca kártételéhez hasonló, háromszögletű sodratok képzésével jár.
Virághervadás és bogyóaszalódás csökkenti a termés minőségét és mennyiségét.
A fás vesszők alig érnek, emiatt az érintett ágakon erős könnyezés tapasztalható.
A szőlőtőke gyorsan veszít életerejéből, évről évre kevesebb, satnyább hajtást, levelet, termést hoz, végül elpusztul.

Betegség lefolyása:
A szőlőtőke-sárgasághoz fogékony gazdanövényre, egy vírushordozó rovarra, valamint magát a kórokozóra van szükség. A fitoplazmákat természetes úton adják tovább a faháncson táplálkozó rovarok, mint például a kabócák.
A Flavescence dorée járványszerűen terjed és néhány éven belül nagy előfordulási mértéket ér el legfőbb vírushordozója, a Scaphoideus titanus nevű kabóca miatt, ami kizárólag szőlőn táplálkozik és teljes életciklusát a szőlőtőkén folytatja le. A Bois noir vírushordozója ismeretlen.

A Flavescence dorée által érintett terület a Scaphoideus titanus nevű kabóca előfordulásához kapcsolódik, amit éghajlati tényezők korlátoznak, ugyanis az említett rovarnak hideg télre van szüksége a tojások diapauzájának bevégzéséhez, miközben a teljes életciklus végbemenéséhez meleg nyarat igényel.
A kifejlett rovarok rendkívül mozgékony és kártékony vírushordozók. A friss lárva, illetve a kifejlett állat tavasszal szerezhetik meg táplálkozás útján a Flavescence dorée fitoplazmát a friss szőlőtövek gyors növekedése során. Négyhetes lappangás előzi meg a táplálék továbbadását. A rovarok már nem tesznek kárt szeptemberi pusztulásuk előtt.

Védekezés:
A szőlőtőke-sárgaság leküzdéséhez a vírushordozókkal ( vektorokkal ) kell felvenni a versenyt.
Az első kezelésre egy hónappal a kikelést követően kerül sor a táplálkozás útján való beoltás elkerülése érdekében olyan egyedek részéről, amelyek a kikelést követő első táplálkozáskor szerezték meg a kórokozót. További egy vagy kéthavi kezelés ajánlott.
Mi több, a vírushordozó számára fontos fitoplazma tárolóként működő fertőzött vesszők kezelése, pl. metszése is segíthet, feltéve, hogy az S. titanus hatékony leküzdése biztosított.
A már megbetegedett, ezáltal rezervoár növényeket be kell azonosítani és ki kell írtani. A Flavescence dorée esetében a fertőzött törzsek és felhagyott szőlőskertek gyökerestől való megsemmisítése kötelező.
Mint ismeretes, a szőlőtőke fitoplazmák igen eltérő csoportokba tartoznak, ezért körültekintően kell eljárni a szőlőültető anyagok különböző régiókba való szállításakor, ugyanis a már meglévő vírushordozó fitoplazmák egy adott szőlőtőke-sárgaság új vírushordozóiként is működhetnek a szennyezett anyag új helyen való elültetésekor.
.