Rovarkártevő
neve: Szőlő Ilonca (Sparganothis pilleriana)
(Insecta, Lepidoptera, Tortricidae)
Gazdanövény
: A főbb gazdanövények a szőlőfélék, az fekete üröm (Artemisia vulgaris),
a sárga galaj (Galium sp.), a szedercserje (Rubus sp.), a szilfa (Ulmus
sp.), a komló, a körte, az útifű (Plantago sp.), az eper. Bár sok növényen
táplálkozhat, elsődlegesen a szőlőn él.
Előfordulás
és jelentőség: Ez a kártevő moly világszerte elterjedt. Esetenként
súlyos kárt okozhat a szőlőtőkén. Magyarország minden borvidékén gyakori,
évjárattól függően esetenként súlyos károkat okozhat.
Tünetek:
A
rügyeken, hajtásokon, leveleken, virágzaton és szőlőfürtökön táplálkozó
lárva okozza a tüneteket. Az átlyuggatott és megrágott leveleket selyemfonalak
tartják össze. Tavasszal a kár rendkívül súlyos lehet, a szőlőtőke
hajtásvégein lévő levelek, a "vitorlák" akár teljesen megsemmisülhetnek.
A levelek virágkocsányát is megrágcsálja, ezek kiszáradnak és bevörösödnek.
A megtámadott szőlőtőke ezüstösen csillog.
Rovatkártevő
leírása:
A
kifejlett egyedek 20-25 mm szárnyfesztávú, barnafejű
két hosszú, ajakhoz tartozó, előreálló ajaki tapogatóval rendelkeznek,
amelyek egyfajta csőszájat alkotnak. A szárnyak előreálló trapéz alakúak,
szalmasárgák 3 vörösesbarna keresztirányú csíkkal; egyenletesen palaszürke
és finoman rojtozott hátsószárnyakkal.
A
pete először smaragdzöld, később barnássá válik.
A lárva az első lárvaállapotban 1,2-2,0 mm, a teljesen kifejlődött
lárva pedig 30 mm. A fej és a potroh fénylő, feketebarna. A hernyó szürkés
zöld színű, meglehetősen mozgékony. Az állandó készültségben álló hernyó
egy selyemfonálon függeszkedve esik le, ha megzavarják.
Életciklus:
A
molylepke éjjel aktív. Július közepétől július végéig repül a térségtől
függően, a peterakás néhány nappal később történik.
A nőstény mintegy 200-250 petét rak a levelek felső oldalára, egymás
mellé, elől 100 a végén 10 petéből álló csomót alkotva. Az embrionális
fejlődés mintegy 15 napig tart.
A már kibújt lárva a törzs felé halad és a kéreg alatt talál menedéket,
a támasztó karókban vagy a fű alatt egy kicsi gubón, majd nyugalmi állapotban
van tavaszig.
Tavasszal a lárva első kártételként megeszi a rügyeket. Június közepe
felé gubózik be a levélhajlatban.
Védekezés:
A
vegyi kezelés során klórpirifoszt, tiodikarbot, triklórfont alkalmaznak.
Ez gyakran nem elég hatékony a lárva különböző szokásai miatt, amelyek
megnehezítik a rovarirtó szerek alkalmazásának pontos időzítését, valamint
azt, hogy a rovarirtó szerek elérjék a lárvát. Az utóbbi időben a nemi
feromonok segítségével történő párzás megzavarás bizonyult sikeresnek
a molylepke elleni védekezésben. Ez a "légtértelítéses módszer"
nagyobb, összefüggő szőlőtermesztő régiókban hatékony, Magyarországon
nincs hagyománya. A permetezések időzítéséhez viszont a szex feromon
csapdák használata egyszerű és a kezelések hatékonyságát nagymértékben
növelheti.
Vegyi
kezelés:
|
Hatóanyag
|
Aktivitás
|
Arány
|
| Kén
70% + Cipermetrin 0.2% |
Kontakt |
15-25
kg/ha |
| Kén
80%+ Fenitrotion 4% |
Kontakt |
20-30
kg/ha |
| Carbaryl
50% |
Kontakt |
0,20-0,30% |
| Carbaryl
37.5% + Klórpirifosz 24% |
Kontakt/mélyhatású |
0,20-0,30% |
| Klórpirifosz
3% |
Kontakt/mélyhatású |
20-30
kg/ha |
| Fenitrotion
40% |
Kontakt |
0,15-0,20% |
| Tebufenozid
24% |
Kontakt |
0,05-0,06% |
| Tiodicarb
37'5% |
Kontakt |
1,5-2,5
l/ha |
| Triklórfon
50% |
Kontakt |
0,25-0,40% |
|