SZŐLŐ ILONCA

Rovarkártevő neve: Szőlő Ilonca (Sparganothis pilleriana)
(Insecta, Lepidoptera, Tortricidae)

Gazdanövény : A főbb gazdanövények a szőlőfélék, az fekete üröm (Artemisia vulgaris), a sárga galaj (Galium sp.), a szedercserje (Rubus sp.), a szilfa (Ulmus sp.), a komló, a körte, az útifű (Plantago sp.), az eper. Bár sok növényen táplálkozhat, elsődlegesen a szőlőn él.

Előfordulás és jelentőség: Ez a kártevő moly világszerte elterjedt. Esetenként súlyos kárt okozhat a szőlőtőkén. Magyarország minden borvidékén gyakori, évjárattól függően esetenként súlyos károkat okozhat.

Tünetek:

Szőlő ilonca fürtkártételeA rügyeken, hajtásokon, leveleken, virágzaton és szőlőfürtökön táplálkozó lárva okozza a tüneteket. Az átlyuggatott és megrágott leveleket selyemfonalak tartják össze. Tavasszal a kár rendkívül súlyos lehet, a szőlőtőke hajtásvégein lévő levelek, a "vitorlák" akár teljesen megsemmisülhetnek.
A levelek virágkocsányát is megrágcsálja, ezek kiszáradnak és bevörösödnek.
A megtámadott szőlőtőke ezüstösen csillog.


Rovatkártevő leírása:

Szőlő ilonca imágóA kifejlett egyedek 20-25 mm szárnyfesztávú, barnafejű két hosszú, ajakhoz tartozó, előreálló ajaki tapogatóval rendelkeznek, amelyek egyfajta csőszájat alkotnak. A szárnyak előreálló trapéz alakúak, szalmasárgák 3 vörösesbarna keresztirányú csíkkal; egyenletesen palaszürke és finoman rojtozott hátsószárnyakkal.

 

Szőlő ilonca petékA pete először smaragdzöld, később barnássá válik.

 

 

Szőlő ilonca hernyó A lárva az első lárvaállapotban 1,2-2,0 mm, a teljesen kifejlődött lárva pedig 30 mm. A fej és a potroh fénylő, feketebarna. A hernyó szürkés zöld színű, meglehetősen mozgékony. Az állandó készültségben álló hernyó egy selyemfonálon függeszkedve esik le, ha megzavarják.

 

Életciklus:

A kártevő bábja A molylepke éjjel aktív. Július közepétől július végéig repül a térségtől függően, a peterakás néhány nappal később történik.
A nőstény mintegy 200-250 petét rak a levelek felső oldalára, egymás mellé, elől 100 a végén 10 petéből álló csomót alkotva. Az embrionális fejlődés mintegy 15 napig tart.
A már kibújt lárva a törzs felé halad és a kéreg alatt talál menedéket, a támasztó karókban vagy a fű alatt egy kicsi gubón, majd nyugalmi állapotban van tavaszig.
Tavasszal a lárva első kártételként megeszi a rügyeket. Június közepe felé gubózik be a levélhajlatban.

Védekezés:

A vegyi kezelés során klórpirifoszt, tiodikarbot, triklórfont alkalmaznak. Ez gyakran nem elég hatékony a lárva különböző szokásai miatt, amelyek megnehezítik a rovarirtó szerek alkalmazásának pontos időzítését, valamint azt, hogy a rovarirtó szerek elérjék a lárvát. Az utóbbi időben a nemi feromonok segítségével történő párzás megzavarás bizonyult sikeresnek a molylepke elleni védekezésben. Ez a "légtértelítéses módszer" nagyobb, összefüggő szőlőtermesztő régiókban hatékony, Magyarországon nincs hagyománya. A permetezések időzítéséhez viszont a szex feromon csapdák használata egyszerű és a kezelések hatékonyságát nagymértékben növelheti.

Vegyi kezelés:

Hatóanyag
Aktivitás
Arány
Kén 70% + Cipermetrin 0.2% Kontakt 15-25 kg/ha
Kén 80%+ Fenitrotion 4% Kontakt 20-30 kg/ha
Carbaryl 50% Kontakt 0,20-0,30%
Carbaryl 37.5% + Klórpirifosz 24% Kontakt/mélyhatású 0,20-0,30%
Klórpirifosz 3% Kontakt/mélyhatású 20-30 kg/ha
Fenitrotion 40% Kontakt 0,15-0,20%
Tebufenozid 24% Kontakt 0,05-0,06%
Tiodicarb 37'5% Kontakt 1,5-2,5 l/ha
Triklórfon 50% Kontakt 0,25-0,40%