Rovarkártevő neve: Fonálférgek
A fonálférgek több nemzetsége is megtalálható a szőlőskertek talajában: citrusfélék fonálférge (Tylenchulus semipenetrans), sérüléses fonálféreg (Pratylenchus vulnus), gyűrűs fonálféreg (Criconemella xenoplax), a legfontosabbak pedig a gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne spp.) és a tőrös fonálférgek (Xiphinema index, X. Diversicaudatum, X. Vuittenezi és X. italiae). Ez utóbbiak terjesztik a szőlőtőke legyezőlevél vírust (Grapevine Fanleaf Virus - GFLV), az arabis mozaikvírust, a szőlőtőke króm-mozaikvírust, illetve a szőlőtőke GFLV nepovírusait.

Gazdanövény: A gyökérgubacs fonálféreghez számos gazdanövény , köztük több mint 2,000 növényfaj tartozik. A tőrös fonálférgek legfontosabb gazdanövénye a szőlőtőke. Gazdanövény szervezet lehet fás növény, fatermés, szójabab, kukorica és néhány gabonaféle is.

Előfordulás és jelentőség: A fonálférgek világszerte jelen vannak. Azt, hogy melyik szőlőskertben milyen fonálféreg van jelen, a természetes környezet, a talajszerkezet, a szőlő kultúrnövény-változat, a termesztési előzmények, a gyomok sokfélesége, valamint a termesztési régió határozzák meg. A gyökérgubacs fonálférgek a világon minden más nemzetségnél nagyobb kárt tesznek.

Tünetek:

Kártevő leírása:

A növényeken élősködő fonálférgek a gyökereken táplálkozó mikroszkopikus, szelvénynélküli hengeresférgek, egy pajzsszuronynak hívott szerv segítségével átlyukasztják a sejtek falát és kiszívják tartalmukat. A hím fonálféreg igen ritka. A hegyes nőstények hossza mintegy 3 mm, hosszú szájszuronyuk (odontostylet) és szuronygombjuk (odontophore) van. A farkuk formája a rövid kerektől a hosszúkás kúp alakúig terjed, olykor fonalszerű. Gyakorta egy helyben maradó ektoparaziták.

Életciklus:

Szaporodásuk miótikus szűznemzés útján történik. A hímek igen ritkák. A nőstény 500- 1000 petét rak a gyökérgubacsfégeknél, a testén kívül egy zselészerű zsákba a nyár végén.
A peték a nyár végén kerülnek elhelyezésre. A lárvák a petezsákon belül jutnak el az első szakaszba, a gyökéren való táplálkozás a második szakaszban lévő példányok kikerülésével kezdődik el. Az érés és szaporodás a felnőtt példány szakaszban történik. A táplálkozó lárvák és a felnőtt példányok télen és az érési idényben is aktívak.

Védekezés:

A fonálféreg-fertőzések általában a szőlőskert azon részén következnek be, ahol a szőlőtőkék életereje kicsi, növekedésük korlátozott és hozamuk kisebb.
A trágyázás és más talajjavító megoldások fokozhatják a szőlőtőke életerejét, és gyakran csökkentik a fonálféreg-fertőzés hatását. A tőkék terhelését csökkentendő, meg kell akadályozni a talaj tömörülését és rétegződését, javítani kell a talajművelést és a vízelvezetést, továbbá védekezni kell más rovarkártevők ellen is. Megfelelő öntözéssel és trágyázással is csökkenthető a tőkék terhelése, illetve a gyökércsomóhoz hasonló fonálférgek hatása.
A fertőtlenített talajra telepített szőlészetek növekedése és hozama általában jobb a nem fertőtlenített talajra telepítettekénél.