Rovarkártevő neve: Tarka Szőlőmoly (Lobesia botrana) (Insecta, Lepidoptera, Tortricidae)

Gazdanövény : Barackfajok (Prunus) és szőlők (Vitis) jelentik a kiemelt gazdanövényeket. További gazdanövény a Daphne gnidium nevű vadnövény, illetve a borostyán (Hedera), a fagyal (Ligustrum vulgaris), a feketeribizli, a ribizli.

Előfordulás és jelentőség: Magyarország minden borvidékén jelen van, a kártevő molyok között sokszor ez a faj a domináns. Ez a rovarkártevő Délközép- és Dél-Európában terjedt el, különös tekintettel Spanyolországra, Dél-Oroszországra, Portugáliára, Dél-Franciaországra, Olaszországra, Görögországra és Bulgáriára. Jelen van Észak- és Kelet-Afrikában, Keletközép-Ázsiában és Japánban is. Viszonylag melegkedvelő faj.

Tünetek:

Rovatkártevő leírása:

A kifejlett egyedek 18-20 mm szárnyfesztávú, hosszú és vékony csápokkal rendelkezik. A szárnyak gyöngyház-szürkék előre szitálók kicsi vörösesbarna területekkel és 3 enyhén dőlt csíkkal: egy a szárny alján, egy a közepén kiszélesedve és egy világosabb zónával szegélyezett sötétszínű csúcsos. A fej és a tor fehér, barnával bevont, a potroh pedig szürke.

A pete kör alakú, 0,6-0,7 mm átmérőjű finom sokszögszerűen hálózott. Kezdetben sárga, majd áttetsző szürke.
A lárva keskeny, sárgászöld vagy szürkészöld, barnássárga fejjel és torlemezzel. Igen agilis és gyorsan mozgó. Megzavarva a földre esik, selyemfonálon függeszkedve. A nyerges szőlőmollyal ellentétben nem képez dús, sűrű szövedéket.

A báb sötétbarna, vékony. A potroh hátoldalán fejlett tüskézett mezők találhatók.

Életciklus:

A kártevő a szőlőtörzs kéregrepedéseiben lévő fehér gubó belsejében telel át bebábozódva.
A kifejlett példányok áprilisban, május elején jelennek meg, a hónap közepére már megtalálhatók az első peték a friss szőlővirágokon, illetve a szőlőtőkén.
Tavasszal a peték 7-11, nyáron pedig 3-5 napon belül kelnek ki.
Az első generációs lárvák a rügyeken és virágokon táplálkoznak, ez a kártétel kisebb, kevésbé látványos, néha a termesztők észre sem veszik.
Júniusban a lárva bebábozódik, a kifejlett imágók pedig elhelyezik a második generáció petéit a szőlőszemeken, ebben a fázisban okoz általában sokkal nagyobb kárt a Lobesia botrana.
A fejlődés 10,5 °C alatti hőmérsékleten leáll.
Egy adott generáció nem minden molylepkéje bújik elő azonos időben. Az adott generáció első és utolsó molylepkéjének megjelenése között több hét is eltelhet.

Védekezés:

A "párzás megzavarásának" módszere alkalmazható, ennek alapja a hímek képességének gátlása a nőstények által hátrahagyott illatnyomok felismerésében. Ez a "légtértelítéses" módszer Nyugat- Európában már hagyományokkal rendelkezik, de nálunk a szőlőterületek nagyfokú tagoltsága miatt nehézkesen alkalmazható. A módszer hátránya, hogy nagy, egybefüggő területeken alkalmazva eredményes. Mindamellett nagyon hatékony és teljes mértékben környezetbarát.
Többféle feromonadagoló is kapható: gumitömlők, egyszeres vagy többszörös műanyag kapillárisok, ampullák, különböző anyagokból készült lemezek.
A kártevő hernyók ellen a kezelést lehetőleg minél pontosabban kell időzíteni. Erre valók a sex feromon csapdák, amelyek kiváló hatékonysággal fogják ezt a károsítót. Az első nemzedék esetében 10 - 14, a második esetében 7 - 10 nappal a rajzáscsúcs után célszerű a védekezést megkezdeni.

Vegyi kezelés: