Kártevő neve:
Szőlőlevélatka (Calepitrimerus vitis)
(Arachnida, Acari, Eriophyidae)
Gazdanövény:Ez
az atka erősen kötődik a szőlőhöz, más növényeken nem marad fenn.
Előfordulás
és jelentőség: A szőlő levélatka szinte minden szőlőtermő területen
előfordul. Magyarország minden borvidékén jelen van. Főleg meleg nyarak
és enyhe telek után szaporodik fel tömegesen. Nagymértékben képes legyengíteni
a szőlőt, amely jóval kevesebb és csökentebb értékű termést hoz.
Tünetek:
A
kár mértéke függ a kártevő populáció sűrűségétől: Súlyos fertőzés
esetén a rügy ki sem hajt, hanem elpusztul. A fakadás vontatott, a
levelek torzultak, "égett szélűek" lesznek. Kisebb kártevő
egyedszám esetében a szőlő kifakad, de a hajtások vékonyak, cikcakk
alakban nőnek, a levelek enyhén torzulnak. A virágzat kialakulására
is hatással van, bár a virágzatokon a kártevő ritkán jelenik meg.
Még a rügyben történt szívogatás miatt a virágzat erősen torzulhat.
Esetleg erős fertőzés során a károsodott levelek leszáradhatnak és
lehullnak.
A megrövidült ízközök és a főrügy elhalását kivetően kifejlődő újabb
hajtások eredményeként a szőlő boszorkányseprűre hasonlít. A felesleges
levél- és hajtásnövekmény kifejlesztése nagyon lezsarolja a szőlőt,
amelynek esetleg télen - közvetett kárként - erősebb fagykár is a
következménye lehet.
Kártevő
leírása: (Homoptera, Cicadellidae)
A
nyári nőstények teste orsó alakú (0,15-0,16 x 0,05 mm), 2 hasonló pár
lábbal a test első részén. Színe sárgás, okkerszínű.
A peték fehérek, hosszúkásak, hosszuk mintegy 0,4 mm.
A lárva és nimfa alakok hasonlóak a kifejlett egyedhez, de testük rövidebb,
ugyanakkor lábaik száma azonos az imágóéval. A kártevőnek nyári és téli
alakja ismert. A téli alak zömökebb, sötétebb okker színű.
Életciklus:
A téli
nőstények védve maradnak a rügyek lemezei alatt a merisztéma közötti
bolyhos zónában, illetve a szőlőtőke és a kisebb ágak kérge alatt, általában
a rügyek közelében. A fertőzött rügyek lazább szerkezetűek, ezért kemény
teleken gyakran elfagynak. Enyhébb teleken az atkák esetleg szaporodhatnak
is a rügyek belsejében. Táplálkozásuk csak fagypont alatt szünetel.
A táplálékfelvétel és a szaporodás a rügypattanás idején gyorsul fel
jelentősen.
A felduzzadt népesség a rügyekben marad egészen addig, amíg a hajtáson
8-12 levél nem jelenik meg, ekkor átvándorolnak a levelek alsó oldalára,
ahol egészen október-novemberig élnek és raknak petét. Egyes atkák átvándorolnak
a friss rügyekre, majd behatolva a rügybe tovább táplálkoznak és szaporodnak.
Az augusztustól születő téli nőstények felváltják a nyári nőstényeket,
őszre már ők alkotják a teljes populációt. A téli alak sokkal jobban
állja a hideget, mint a nyári, de a növényvédő szerekre viszont érzékenyebb.
A téli nőstények fokozatosan húzódnak be a rügyekbe. Ezt csak addig
tehetik meg, amíg azok nem záródtak. Emiatt az éves vesszők középső
és felső rügyeiben mindig sokkal több atka található, mint a sárszemben,
vagy a legalsó rügyekben. A szálvesszős művelésmód ezáltal segít a károsítónak
a gyorsabb felszaporodában.
Védekezés:
Fontos
megakadályozni ennek a kártevőnek a bejutását a szőlőtőkére, ezért alapvető
az atkamentes szaporítóanyag alkalmazása. Természetesen a kártevő előbb-utóbb
megjelenik a szőlőben, ekkor a kémiai védekezéssel lehet csak eredményesen
szembeszállni vele.
Vegyi kezelés
Ha a rovarkártevő már bejutott, Kontakt atkaölő szerekkel (dicophol
vagy endosulphan) való vegyi kezelés lehet hatásos, ha egybeesik azzal
az időszakkal, amikor az atka szabadon él és táplálkozik.
Általában tavasszal, 8-10 leveles stádiumban célszerű először védekezni,
amikor a kártételt már észlelni lehet. A nyár folyamán a gyorsan növekvő
lombozatban az atkák szétoszlanak, emiatt ritka az új tünetek kialakulása.
Hazai viszonyaink között augusztusban lehet még eredményesen védekezni
akaricidekkel a levélatka ellen, amikor már a sokkalta érzékenyebb téli
alakok találhatók többnyire a leveleken. Ezt persze a szőlőfajta érési
ideje, a szüret is döntően befolyásolja, sokszor meghiúsítja. A lisztharmat
ellen alkalmazott kén és dinokap hatóanyagú készítmények megfelelően
gyérítik ezt a kártevőt, így sokszor nincs szükség külön akaricides
védekezésre.
