Rovarkártevő
neve: Tripszek (Triphidae ssp)
A szőlőtripsz (Drepanotripsz reuteri) és a nyugati virágtripsz (Frankliniella
occidentalis) a legfontosabb szőlőkárosító fajok.
Gazdanövény
: A szőlőtripsz oligofág, a Vitis genuszba tartozó növényeken él,
míg a nyugati virágtripsz szinte minden kultúr- és gyomnövény faj virágán
képes táplálkozni és szaporodni
Előfordulás
és jelentőség: A tripsz az egész világon elterjedt, a legtöbb szőlőtermesztő
vidéken megtalálható. A tripsz általában kisebb gondot jelent bor- és
mazsolaszőlőfajták esetén, a csemegeszőlő azonban szuszceptibilis a
tripsz kárra. A tripsz elsősorban a Red Globe, a Calmeria, az Italia,
és olykor a magnélküli Thompson fajtáknál jelent gondot. Magyarországon
a szőlőtripsz meglehetősen ritka. A nyugati virágtripsz előfordul ugyan
hajtatásban, de a szabadföldi kultúrákra csak a termesztő berendezések
néhány kilóméteres körzetében jelent veszélyt.
Tünetek:
A
Frankliniella occidentalis közvetlenül is károsíthatja a csemegeszőlőfajtákat
hálószerű foltosodást okozva, amikor a termésbe petét rak nem sokkal
a virágzást követően, amikor még kicsik a szőlőszemek. A nőstény fűrészes
tojócsöve által okozott sebek parásodása okozza ezt a tünetet.
A
Frankliniella occidentalis és a Depanotripsz reuteri táplálkozásukkal
egyaránt felsebzik a szőlőszemeket, emiatt egyes csemegeszőlőként
termesztett fehérszőlőfajták eladhatatlanokká válnak.
Természetesen a többi fajtát is károsítják, de esztétikai romboló
hatása a kártételnek ebben a fajtakörben a legnagyobb. A gyümölcsön
való táplálkozás nyáron abbamarad, ekkor mindkét faj a friss vegetatív
növekedésen táplálkozik. A nyugati virágtripsz ekkor, ha teheti, virágzó
gyomnövényekre válthat át.
Elsősorban
a szőlőtripsz felel a nyári levélzetkárért; olykor azonban röviddel
a rügyezést követően a hajtásokon is táplálkozhatnak.
Miközben a tripsz okozta nyári levélzetkár gyakori, gondot és számottevő
kártételt azért általában nem jelent.

