Rovarkártevő neve: Tripszek (Triphidae ssp)
A szőlőtripsz (Drepanotripsz reuteri) és a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) a legfontosabb szőlőkárosító fajok.

Gazdanövény : A szőlőtripsz oligofág, a Vitis genuszba tartozó növényeken él, míg a nyugati virágtripsz szinte minden kultúr- és gyomnövény faj virágán képes táplálkozni és szaporodni

Előfordulás és jelentőség: A tripsz az egész világon elterjedt, a legtöbb szőlőtermesztő vidéken megtalálható. A tripsz általában kisebb gondot jelent bor- és mazsolaszőlőfajták esetén, a csemegeszőlő azonban szuszceptibilis a tripsz kárra. A tripsz elsősorban a Red Globe, a Calmeria, az Italia, és olykor a magnélküli Thompson fajtáknál jelent gondot. Magyarországon a szőlőtripsz meglehetősen ritka. A nyugati virágtripsz előfordul ugyan hajtatásban, de a szabadföldi kultúrákra csak a termesztő berendezések néhány kilóméteres körzetében jelent veszélyt.

Tünetek:

Rovarkártevő leírása: (Diptera; Tephritidae)

A tripsz kicsi, hosszúkás, a Thysanoptera rendbe tartozó rovar. Apró mérete miatt könnyen észrevétlen marad.

A felnőtt példányok fiatalon halvány sárgák, később halvány sötétbarnák, szárnyuk teljesen kifejlett, a többi rovarétól meglehetősen eltérő. Egyetlen hosszirányú erükhöz több szőr csatlakozik merőlegesen. A szárny egy szőrős bajusznak tűnik. Nyugalmi állapotban a szárnyak a rovar hátára simulnak.

A kifejlett példányok példányok mozgékonyabbak az éretlen és bába példányoknál, ugyanis azok nem tudnak repülni. Vonzza őket a sárga, az ultramarin kék és a fehér szín.

A tripsz nimfa alakja igen kicsi, sárga vagy barna, a lárva és felnőtt példány között képez átmenetet. Rövid csápja van, a szárnykezdemények látszanak, de rövidek és nem működnek. A növényhajlat alján vagy a talajban találhatók.
A tripsz petéi mikroszkopikusak, szinte láthatatlanok, fehérek vagy sárgák. Mivel a növény szövetébe helyezik őket a nőstények, emiatt nincsenek is szem előtt.

Életciklus:

A tripsz életciklusa 14-30 nap alatt lezajlik. 30°C feletti hőmérsékleten az életciklus 10-11 napra is lerövidülhet. A kifejlett példányok akár 20 napig is elélnek.
A tripszfajok életciklusa egy pete-, két táplálkozó lárvaszakaszból, egy nem táplálkozó bábelőtti, egy nem táplálkozó báb- és egy táplálkozó felnőtt szakaszból áll.
A tripsz párzás nélkül szaporodik. A nem párzó nőstények csak nőstény ivadékokat hoznak, minden egyes nőstény akár 80 petét is rakhat. A világ egyes részein a teljes tripszpopuláció nőstényekből áll. Ez a szaporodási szempont igen fontos, ugyanis egyetlen tripsz is rendkívül rövid idő alatt kifejlődhet a populáció.
A petéket a nőstények egyenként helyezik el a növényi szövetben. A petének csak az egyik vége lesz közel a szövet felületéhez, hogy az fiatal lárvák könnyen kibújhassanak. A felnőtt példányok szívesen rakják petéiket levelekbe, sziklevelekbe vagy virágszövetbe.

Védekezés:

Rügyezéskor, illetve virágzás előtt kerülje a tripsszel fertőzött takarónövényzet nyírását, ugyanis a tripsz átkerülhet a szőlőtőkékre; a virágzás előtt a szőlőtőkéken táplálkozó nagyobb tripszpopuláció pedig akadályozhatja a hajtások növekedését.
Vegyi kezelés alkalmazására lehet szükség, ha a fertőzés egyértelmű a virágzaton, különösen az Almeria, a Calmeria és az Italia fajokat termesztő szőlészetekben.