A gyomnövény neve: Kakaslábfű Echinochloa crus galli
Egynyári fű, szereti a meleget. Elsősorban a nedvesebb, humuszban és tápanyagokban gazdag, kövér agyagos homok- és agyagtalajokat kedveli.

Biológiai jellemzők: Egynyári, egyszikű gyomnövény, életformája T4.
Csírázási időszak: tavasz vége (melegben csírázó).
Sziklevelek: szaggatott-ék alakú forma, 20 mm hosszú és 2 mm széles, a hüvely végig erezett és vöröses.
Levélzet: sötétszürke-zöld, viszonylag széles, csak a tövénél kevés szőrrel a széleken, levélhártya (ligula) nélküli.
Növény: egyenesen vagy görbén felfelé növő, 30-80 (1009 cm magas, a bütykökön szőrcsomók.
Virág: egy-virágú kalászkák, 2-3 mm, tömören összezsúfolva, váltakozóan vagy szemben elhelyezkedő pszeudo-kalászkák a fő hónaljban; virágzó pelyva (gluma) a csúcs alatt, általában hosszú bajusszal, toklásszal (arista).
Virágzási időszak: nyár-ősz.
Magok száma növényenként: 400 (200 és 1000 között változik).

Összefoglalás:
A kakaslábfű júniustól késő őszig virágzik, és több ezer könnyen kihulló magottermel. Érés után a magok 3-6 hónapig nyugalmi állapotban vannak, és a következő év tavaszán kollektíven bújnak elő. A magok életképessége a talaj biológiai aktivitásától függ, 3-5 évnél tovább csak kis részarányban maradnak meg. A védekezési műveletek között vannak megelőzési módszerek, mint a gyomnövény-magok vetőmag és trágyázás általi szétszóródásának megakadályozása, a mag kihullásának megelőzése és ezáltal a talaj gyomnövény-mag készletének kimerítése. A mechanikai módszerek között a kézi kapálást, sarabolást, gyomtalanítást említhetjük; nagyon fontos a helyes vetésforgó, növényi sorrend is. Intenzív mezőgazdasági rendszerekben nagymértékben szükséges a gyomirtó szerek alkalmazása.

Előfordulás és jelentőség:
A kakaslábfű okozta problémák a hatvanas évek óta fordulnak elő, mert a kukorica hosszú monokultúrás termesztése esetén kizárólag triazin hatóanyagú gyomirtó szerek használata nem hatásos ez ellen a gyom ellen. Azóta ez nagyon veszélyes gyomnövény. Szereti a meleg, száraz, de a nedves talajokat is. Mezőgazdasági területeken főleg gyökérnövényeknél és zöldségeknél fordul elő, de mezőgazdasági művelés alatt nem álló területeken is előfordul.

Védekezés:
A kalászos gabonák részarányának növelése a vetésforgóban eléggé hatékony ez ellen a gyom ellen. Kerülni kell a kapások alá a friss trágya használatát. Végső esetben a mélyítő szántás is hatásos, olyan mélyre juttatja le a gyommagokat, ahol már nem tudnak csírázni.
Herbicidek használata esetén a rezisztencia kifejlődésének elkerülése miatt célszerű a szerrotációt alkalmazni.

A hatékony herbicidek azonosak a muharfélék ellen használható anyagokkal.