Kórokozó: Sclerophthora macrospora
Ez a kórokozó lényegében a kukorica peronoszpórás betegsége, rendkívül ritkán, szórványosan fordul elő az EU területén, egyedül karantén státusa teszi némiképp jelentőssé.

Gazdanövény:
Kukorica, kismértékben egyéb egyszikű kultúrák, mint pl. zab, őszi és tavaszi búza, valamint gyomnövények (fenyércirok, vadköles, évelő fű és sásfélék).

A betegség előfordulása, fontossága:
A bolondfej betegség kórokozója szórványosan előfordul az EU nyugati, délnyugati és déli területein. Tipikusan meleg és nedvességkedvelő gomba. Megjelenési gyakorisága még a fertőzött földeken is rendkívül heterogén, a beteg egyedek elszórtan helyezkednek el, egész állományokat Európában nem betegít meg. Az Európai Unió területén a klimatikus viszonyok következtében kisebb jelentőségű, nagyon ritkán okoz számottevő károkat. Legnagyobb gondot a kórokozó karantén státusa és az ebből fakadó hatósági eljárás, intézkedések jelentik.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:
A kórokozó által megfertőzött növényeken a címerhányásig semmiféle tünet nem észlelhető, bár a betegség már benne van a kukorica növényben. A fertőzés teljességgel szisztémikus, a növény teljes felületére kiterjed, de sokáig tünetmentes. A fertőzés a talajból indul ki, a növény edénnyaláb rendszerében gyorsan terjed és a parenchyma szöveteket is megfertőzi. A címer, illetve rendkívül ritkán a csövek szélsőségesen durva deformációját okozza. A címeren a portokokat borító fellevelek rendkívüli poliferációja, szinte rákos mértékű megsokszorozódása következik be. A címer zöld marad, még a vöröses-barnás címer színezetű fajták, hibridek esetében is.
A beteg növény levelei az átlagosnál keskenyebbek, hosszúkásabbak, kissé csíkoltak, enyhén klorotikusak. Ez utóbbi tünetek sokszor alig vehetők észre. A címer poliferációja, gyakran gyermekfejnyi méretűvé való torzulása rendkívül jellegzetes tünet, emiatt a bolondfej betegség mással nem összetéveszthető.

A kórokozó életmódja:
A kórokozó a talajban tud áttelelni a peronoszpóra féle gombákra jellemző oospóra ( petespóra ) alakjában, illetve az évelő, egyszikű gyomnövények, mint pl. a fenyércirok rhizomájában micélium formájában. Ez utóbbi ritkább, kisebb jelentőségű, az oospórás áttelelés sokkalta fontosabb. A petespórák csírázásához és a gyökérzet megfertőzéséhez a kórokozónak 1 - 2 napon át folyékony vízre van szüksége. Ez, hazai körülményeink között csak nagyon mélyfekvésű helyeken, mocsaras, lápos, belvizes területeken lehetséges.
A gomba a kukorica növényben él a vegetáció folyamán, ivartalan spórákat csak a címerben képez elenyésző számban, azok a kórokozó terjedésében nem vesznek részt. A kukorica növényben termelődő friss oospórák a növénymaradványok szétkorhadása után a talajba kerülnek, következő tavasszal újra képesek fertőzni a kukoricát.
A kórokozó oospórás alakban csak egy évig képes a talajban való fennmaradásra, tovább csak elenyésző mennyiségben tud fennmaradni.
A bolondfej betegség vetőmaggal szerencsére nem terjed és nyáron az ivartalan úton képződött spórák útján sem terjed. Esetleges megjelenése esetén viszont pár évig még fertőzheti a területet az évelő egyszikű gyomnövényekben való áttelelés útján.

Védekezés: A kukorica bolondfej betegsége elleni genetikai védelem gyakorlatilag hatástalan, mivel a kórokozó ellen rezisztens fajta nincs. A gomba minden, jelenleg termesztésben álló csemege, szemes, pattogatni való és silókukorica fajtát, illetve hibridet megtámad.
A vegyszeres védekezés ez ellen a furcsa fejlődésmenetű kórokozó szervezet ellen szintén hatástalan. Akárcsak a hasonló élet- és fertőzési stratégiát követő napraforgó peronoszpóra esetében, a szisztémikus, oospórás eredetű fertőzés ellen a legjobb felszívódó készítmények sem adnak használható eredményt.
Az egyetlen, hatékony módszer a kukorica termesztés felhagyása a mélyfekvésű, mocsaras, lápos, szélsőségesen vizenyős területeken. Minden olyan termőterület, ahol tavasszal huzamosabb ideig vízborítás fordul elő, képes lehet a kórokozó fenntartására. Az ilyen jellegű talajok vízrendezése, alagcsövezése indirekt módon nagyon hatékonyan megszüntetheti a problémát. Mivel a kórokozó karantén listán szerepel sok EU tagállamban, így észlelését a növény egészségügyi hatóságnak jelezni kell.