II. Fusarium moniliforme, Fusarium moniliforme var. subglutinans, Fusarium polyferatum

A különböző gombák által okozott penészbevonat megjelenése a kukorica csöveken meglehetősen gyakori, főleg csapadékos ősz esetén. Sokféle gomba telepedhet meg, melyek közül a hírhedten toxintermelő Fusarium fajok a legveszedelmesebbek.
Az I. csoportba az ún. discolor szekció fajai tartoznak. Ezek a Fusarium fajok klasszikus parazitaként támadják meg a kukorica csövét. A kórokozó - gazdanövény kapcsolat nagyon szoros. A fertőzés viszonylag szűk időintervallumban következik be, mivel csak a teljesen friss, fiatal bibeszálak érzékenyek a fertőzésre. A fertőzés ezek utáb a cső csúcsától halad az alap felé és bele hatol a csutkába is.
A II. csoportba a liseola szekció tagjai sorolhatók, amelyek tipikus sebparaziták. Ezek a fajok sebzés híján képtelenek megtámadni az egészséges kukorica csövet. A fertőzés időpontja is a sérülés időpontjától függ.

A betegség előfordulása, fontossága:
A fuzáriumos csőpenészedés mindenütt előfordul amerre csak kukoricát termesztenek. Nedves, csapadékos évjáratokban jelentősége sokkal nagyobb. A fuzáriózissal fertőzött termés részben mennyiségileg is kevesebb, mint az egészséges növények termése, de a döntő érv a fuzáriumos csőpenészedés esetén a minőségi kártétel. A kórokozó gombák által termelt mikotoxinok révén a termés mind emberi fogyasztásra, mind pedig állati takarmányozásra alkalmatlanná válhat, gyakorlatilag eladhatatlan lesz. Mindkét csoport kórokozó fajai termelnek mikotoxinokat. A discolor szekció tagjai kevésbé látványosan kolonizálják a megtámadott kukorica csövet, a penészbevonatot sokszor alig lehet észrevenni, de az általuk termelt toxinok a gombatoxinok közül a legmérgezőbbek közé tartoznak. A liseola szekció vastag, messziről látható penészgyeppel hívja fel magára a figyelmet, de toxinjai mások, némileg kevésbé toxikusak, mint a másik szekció méreganyagai.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

A fuzáriumos csőpenészedés tünetei az egyes fajok esetében a szekció szerint változnak.
A discolor szekció kórokozói a csővéget támadják meg. A friss, fiatal bibeszálat fertőzik meg és a fertőzés folyamatosan halad a cső töve felé. Fontos tudni, hogy a fertőzés mindig előrébb jár, mint a vizuálisan észlelhető tünetek. A cső szinte összemegy a gomba károsítása miatt, a szemek kissé fakó szalmasárga színűek lesznek. A szemek között nehezen észlelhető, vékony, sötétvörös penészbevonat jelenik meg. A liseola szekció fajai ugyanakkor a csövet bárhol megtámadhatják, ahol sérülés éri. Mégis a leggyakoribb a csővégről kiinduló penészedés, mivel a bibeszálakat és a fiatal szemeket általában ezeken a helyeken károsítják különböző rovarok, leggyakrabban a gyapottok bagolylepke hernyója. A szemek közt, de a szemeken is vastag, messziről is jól látható
fehéres - halványrózsaszín penészbevonat jelentkezik.
Ez elméletileg összetéveszthető lenne a diplodiás szárkorhadás esetében fellépő penésszel, de az sokkalta finomabb. A helminthospóriumos fekete levélfoltosság szintén vastag penészgyeppel lepi be a kukorica szemeket, de annak színe sötét, gyakorta fekete.
Más gombák szintén gyakran okoznak más színű rothadást, penészbevonatot a kukorica csövén. A kemény szemeken a gyapottok bagolylepke hernyójának rágása által keletkezett sebek is rothadásnak tűnhetnek, de ekkor a rágcsálék látszik a szemek között.

A kórokozó életmódja:
A csőpenészedést okozó Fusarium fajok általában a talajban, vagy a tarlóma-radványokban telelnek micélium, klamidospóra, vagy ivaros termőtest ( peritécium ) formájában. A fertőzött magok belsejében micéliummal is áttelelhetnek, de ekkor a csíranövényt általában elpusztítják még mielőtt virágozhatna. A fertőzés az áttelelt anyagokon képződő aszkospórák, illetve döntően a konídiumok által történik vagy a bibeszálon, vagy a sebzéseken keresztül. A tarlómaradványok megléte döntő a fertőzési folyamat során, a spórák az ezeken levő micéliumon keletkeznek.

Védekezés:
A fuzáriumos csőpenészedés ellen vegyszeres védekezéssel nem lehet eredményt elérni.
A genetikai védekezés ez ellen a betegség ellen jól kiforrott, sok rezisztens, vagy legalábbis nem túlzottan fogékony fajta, hibrid van forgalomban. A fajták csőpenészedéssel szembeni rezisztenciájáról minden EU tagállamban a Leíró Fajtajegyzékből lehet információt meríteni.
A gondos, jól kivitelezett talajművelés rendkívül fontos. Ha a tarlómaradványokat jól leszántjuk, a fertőzési nyomás sokkalta kisebb lesz. Ez természetesen a szomszédos táblák vonatkozásában is igaz! Egyes fajok, mint pl. a Fusarium culmorum nagyon invázív kórokozók, még a tarlómaradvánnyal borított földektől nagyobb távolságban is képesek számottevő kártételt pkpzni.
A monokultúrás termesztést lehetőleg kerüljük a sok tarlómaradvány és az ezáltal megnövekedett fertőzési nyomás miatt.
A csövet károsító állati kártevők, de kiváltképp a gyapottok bagolylepke elleni folyamatos és hatékony kémiai növényvédelem jó hatású a liseola szekció ellen Jelentősen csökkenti a sérülések számát, amely nélkül ezek a kórokozók fertőzésre képtelenek.