Kórokozó: Cochliobolus heterosporus (Szinonim neve: Helminthosporium maydis)
Gazdanövény: Kukorica, néhány cirokfaj
A betegség előfordulása,
fontossága:
A kórokozó gyakorlatilag veszélytelen és közönséges O rassza jelen van
az EU területén Olaszországban. Ugyanakkor a rendkívül veszedelmes T
rassz jelenleg egyetlen európai állam területén sem jelentkezett.
A kórokozó két rassza közül egyedül a T rassznak van jelentősége egyes
régi citoplazmatikus hímsterilitást ( sms ) hordozó kukoricahibridek
esetében. A rassz elnevezése ( T ) a Texas cms törzsből származik, amellyel
szemben a kórokozó szélsőséges tünetei megnyilvánulhatnak. Egyedül ez
a már betiltott cms törzs hordozza a kórokozóval szembeni specifikus,
szélsőséges mértékű fogékonyságot.A helminthospóriumos levélszáradás
T rassza minden európai államban karantén betegség.
Tünetek, összetéveszthető
betegségek, elváltozások:
A helminthospóriumos levélszáradás O rassza csak a leveleket fertőzi,
igen apró, 1-3 mm átmérőjű foltokat okoz.. A közönséges O rassz jelentkezése
sohasem okoz levélszáradást.
A rendkívül veszélyes T rassz ugyanakkor megtámadja a leveleket, a szárat,
csöveket és a szemeket is. A kórokozó a fogékony hibrideken 1-2 cm,
esetleg 4 cm átmérőjű ovális foltokat okoz, melyek színe halvány barna,
esetenként vörösesbarna szegéllyel. A kórokozó gomba által megfertőzött
csövek rothadnak, a szemek erőteljesen fedettek micéliummal. Ez a kórokozó
esetleg összetéveszthető a fekete levélfoltossággal, de az a kukoricaszemeken
fekete elszíneződést okoz, amely a levélszáradás esetében sohasem jelentkezik.
A kórokozó életmódja:
A betegség O rassza micélium, avagy konídiumok formájában telel át a
tarlómaradványokban kint a szántóföldön. Mivel a T rassz a magokat is
megtámadja, így azok belsejében is képes micélium formájában áttelelni.
A kórokozó mindkét rassza melegkedvelő, a növekedéshez optimális hőmérséklet
25 °C körül van. Mindamellett igen magas relatív páratartalom igényük
is van. Amennyiben a környezeti feltételek az optimálishoz közeliek,
a kórokozó konídiumai útján félelmetes sebességgel terjed és harapódzik
el az állományban. Egy nemzedék fejlődési ideje a konídium csírázásától
az új konídiumok szóródásáig 60-72 óra is lehet.
A fertőzött vetőmaggal történő terjedés egyedül a T rassz esetében lehetséges.
Ezáltal a kórokozó olyan távoli vidékekre is eljuthat, ahol azelőtt
még sohasem jelentkezett ( így pl. hazánkba is! ), és lokálisan nagy
károkat is okozhat. Európában egyes nagyon meleg és nedves éghajlatú
területek kivételével a kórokozó tartósan nem képes nagy kártételeket
okozni, mivel a konídiumos gyors, robbanásszerű terjedés feltételei
nem biztosítottak.
Védekezés:
A betegség ellen a rezisztens fajták, hibridek használata a legegyszerűbb,
legolcsóbb védekezési módszer. A jelenleg termesztett kukorica hibridek
nem tartalmaznak Texas cms, vagy más, fogékony szülővonalat, ezáltal
rezisztensek a helminthospóriumos levélszáradás T rasszával szemben.
Ez nemcsak hazánkban, hanem világszerte így van, lévén ez a betegség
a trópusi, szubtrópusi régióban is veszélyes, sőt veszélyesebb a kukoricára,
mint hazánkban.
A gondos talajmunka, a tarlómaradványok minél tökéletesebb alászántása
számottevően csökkenti a kórokozó áttelelését a szántóföldön, csökkentve
ezzel a korai fertőződések esélyét.
Az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használata jó, eredményes
módszer, az ilyen szaporítóanyag garantáltan mentes a kórokozótól.
Hibrid vetőmag előállítás során természetesen kizáró ok, mivel karantén
betegségről van szó. Ugyanakkor olyan körülmények között, ahol a gyors
terjedésre megfelelőek a feltételek, elméletileg fungicides kezelések
( triazol típusú fungicidek és kombinációik ) is szükségessé válhatnak,
illetve a növény egészségügyi hatóság ezt előírhatja ( ez államonként
teljesen eltérő szabályozású! ).