Ez az egyéves gyom nem tipikusan a kukoricaföldeken megjelenő gyomnövény, bár sok helyütt előfordul. Az egész növény mérgező. Nagytestű gyom, a vegetációs időszak második felében esetenként képes túlnőni a kultúrnövényt és beárnyékolni a lombozatát. Ezáltal terméscsökkenést, hatalmas lombtömegével pedig betakarítási gondokat okozhat.

Életmódja: Egyéves kétszikű gyom, életformája T4.
Kelési időszak: Május végétől őszig folyamatosan.
A maszlag szereti a semleges kémhatású, felmelegedő, művelt talajokat, magas tápanyagszintet és rendkívül kedveli a sok nitrogént. Emiatt nitrogén-indikátor növénynek is tartják.
Sziklevelek: Rendkívül hosszúak, felületük nagyon finoman bolyhos, emiatt világosabbnak látszik, mint a lomblevelek.
Lomb: A lomblevelek tenyérnyiek, vagy még nagyobbak, fényesek, mélyen, fűrészelten bevágottak.
A növény: Rendkívül nagy, akár 1 méteresnél is nagyobbra nőhet. A növény haragoszöld színű, erősen mérgező és megdörzsölve büdös.
Virág: Nagy, félarasznyi tölcsére hófehér virágokat nevel, tövükön gallérszerűen visszahajló összenőtt csészével.
Virágzási időszak: Június végétől akár az első fagyokig folyamatosan.
Termés: Nagy, akár gyermek ökölnyi méretű, 3 részes tok, amely kívülről tüskés. Tövén a visszahajló csésze jól látható.
Magok: Eléggé nagy ( ezer szem súlya 6 - 8 gramm ), fekete, kissé szemcsés felületű, zömök babszemre emlékeztető alakú.
Magtermés: Kb. 3000/növény.

Összefoglalás: A gyom a talajban telel át mag alakjában, általában a széles sorközű, kapás kultúrákban szokott megjelenni. Kései csírázása és kései megjelenése védekezési problémákat okozhat.
Előfordulása és jelentősége: A gyom Európa szerte általánosan elterjedt, kivéve az északi területeket. Mivel a meleg, napfényes körülményeket kedveli, a déli, keleti és közép Európai területeken sokkalta gyakoribb. Ez a mérgező gyom nagyon kedveli a nitrogént, indikátor növény. Nitrogénnel túltrágyázott területeken megjelenése bárhol előfordulhat.
Képes nagy termete folytán beárnyékolni a kultúrnövényt, betakarítási problémákat okozhat nagy lombozatával, mérgező tulajdonsága révén pedig humán és állategészségügyi problémákat, mérgezéseket okozhat, bár a kukoricából könnyen kitisztítható a magja. A kukoricát főképp akkor tudja teljesen elnyomni, ha kis termetű, korai hibridet termesztünk, a maszlag már korán zavartalanul fejlődhet és elegendő nitrogént talál a talajban.

Védekezés: A csattanó maszlag elleni védekezés a kukoricában viszonylag egyszerű. A kultúra kálium domináns trágyázása, a kukorica természetes gyomelnyomó időnként megfelelő hatékonyságot mutat ez ellen a gyomnövény ellen.
Agrotechnikai védekezés: A kukorica természetes gyomelnyomó képessége esetenként már önmagában is kellően hatékony a maszlag ellen. A nagy lombú, sűrűbb vetést is eltűrő hibridek eredményesen szorítják vissza a csattanó maszlag növekedését.Ilyenkor gyedül a vegetáció elején és végén juthat némi élettérhez. A fajta megválasztásának tehát némi hatása van a maszlag várható megjelenésére. A kiegyensúlyozott, kálium dús tápanyagellátás már önmagában is jó megelőző jellegű védekezés a maszlag ellen.

Mechanikai védekezés: Igazából a korai gyomkelések ellen alkalmazott talajmunka, kultivátorozás kellően eredményes a gyom ellen, de kis termetű, a talajt kevésbé árnyékoló hibridek esetében a későbbi kelés még számottevő gyomproblémákat idézhet elő. Kései fajtáknál későbbi vetés esetén a talajmunkák azért jól megakadályozhatják a tömeges gyomkelést, de általában herbicid kezeléssel ki kell egészíteni.
Kémiai védekezés: A maszlag nem problematikus gyom a kukorica termesztésben. A leggyakrabban alkalmazott herbicidek kellő hatékonyságot mutatnak ez ellen a gyom ellen.
A lehetőségek függvényében megosztott ( pre + poszt ) kezeléstől várható a legjobb, leghosszabb hatás a később kelő maszlag ellen. Ez főleg kis lombozatú, kis gyomelnyomó fajták termesztése esetén lehet igen értékes.

A kukoricában csattanó maszlag ellen használható herbicidek a következők: