Kórokozó: Kukorica törpüléses mozaik vírusa ( Akronim neve: MDMV )
A kórokozó szervezet lényegében világszerte elterjedt, súlyosabb károkat azonban csak az alacsonyabb termesztési kultúrájú országokban szokott okozni. Leggyakrabban a trópusokon lép fel. Európában szórványosan jelentkezik, nagyon ritkán okoz számottevő kártételt.

Gazdanövények:
A vírus leginkább kukoricán, cukornádon, fenyércirokon, illetve egyes díszfüveken fordul elő.

A betegség előfordulása, fontossága:
Bár a kukorica csíkos mozaikja inkább csak sporadikusan fordul elő Európában, a déli államokban nagyobb valószínűséggel lehet megjelenésére számítani, mint másutt. Előfordulási gyakorisága és jelentősége is ott nagyobb, ahol egyik fontos gazdanövénye, a veszélyes gyom fenyércirok (Sorghum halepense) rizómás alakban át tud telelni, mivel ez folyamatos fertőző anyag utánpótlást biztosít minden évben.
Ez a terület a klíma fokozatos melegedésével Európában egyre nagyobb, határa észak felé tolódik el. Előfordulási gyakorisága ott nagyobb, ahol hagyományosan kukorica termesztő körzetek vannak, a földek erősen fertőzöttek fenyércirokkal, sok magánkézben levő, eltérő technológiával művelt kisparcella található ( ezek gyakorta gyom és vírus rezervoárok, technológiai, növényvédelmi hibáktól terhelt műveléssel sújtott területek), valamint gyakori a kukorica monokultúrában történő termesztése.
A csíkos mozaik nem karantén betegség ugyan, de hibrid termesztés során jelenléte tilos, kizáró ok. Hagyományos termesztésben a csíkos mozaik által okozott súlyos kártétel meglehetősen ritka. Még leginkább csemege kukorica termesztésben lehet számítani felbukkanására, mivel itt a minőség abszolút elsődleges szempont, így a fajták, hibridek egy része esetlegesen vírus-fogékonysággal terhelt, amely azomban a termesztési gyakorlatban csak ritkán jelentkezik.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

A fertőzött növények levelei eleinte az alapjuknál, később a teljes felületen halványzölden, sárgásan csíkokban elszíneződnek. A növények minden levele mutatja általában a tüneteket, még a csöveket fedő csuhélevelek is. A halványzöld, sárgás csíkozat a leveleken gyakorta sötétzöld, hosszú csík alakú szigeteket zár körbe.
Magas hőmérsékleten ezek a tünetek kevésbé szembeötlőek, szinte eltűnnek. Ekkor a legfiatalabb levelek halványsárga színe lehet árulkodó, bár ilyet sok más ok, pl. nitrogénhiány, a talaj túlzottan magas víztartalma is okozhat. A növények lassabb növekedése, kismértékű törpülése is fontos bélyeg, bár ez állományban csak egészséges növények jelenléte mellett tűnik szembe igazán. Nagyon korai fertőzés szártő és gyökérrothadásban csúcsosodhat ki, amikor a fertőzött szöveteket talajlakó gombák felülfertőzik. Ekkor a fiatal növény gyakorta el is hal.

A csíkos mozaik vírus tünetei, kivéve a csökkent mértékű növekedést, nagymértékben hasonlítanak más vírusos betegségekre és élettani sárgulásokra. A többi vírus okozta tünettel való könnyű összetéveszthetőség nem csoda, hiszen a csíkos mozaik vírus, a cukornád mozaik vírus, valamint a kukoricán esetleg még előforduló árpa sárga törpülés vírus közeli rokonságban állnak egymással. A kórokozó vírus egyértelmű azonosítására csak szemmel látható tünetek alapján még virológus specialista sem vállalkozhat. De ez nem is a termesztő feladata, mivel számára az is elegendő, ha egyértelműen el tudja dönteni, hogy vírusos megbetegedésről van-e szó, vagy másról. A vírusos megbetegedések, hacsak nem fertőzött vetőmagról van szó ( ekkor általában a teljes állomány fertőzött ! ), szórványosan helyezkednek el az állományban, míg az élettani problémák kisebb - nagyobb foltokat alkotva. A kukorica vírusok mindamellett ritkán jelennek meg tisztán egyedül, gyakorta más, rokon fajokkal közösen károsítanak. Az ilyen komplex fertőzés gyakori, a tiszta fertőzésnél némiképp súlyosabb tüneteket eredményez.

A kórokozó életmódja:
A kukorica csíkos mozaikja tipikus nem perzisztens vírus, amely javarészt az évelő gyom fenyércirok áttelelő rhizomájában, gyöktörzsében telel át. A kórokozó képes a vetőmagban is áttelelni és így terjedni, de ennek jelentősége kisebb. Néhány vírustörzs, így pl. a viszonylag ritka B törzs is, képtelen megfertőzni a fenyércirkot, így csak vetőmagban, vagy más, ritkább évelő egyszikűekben tud áttelelni. A vírus vektorai a különböző levéltetvek, így a gabonafélék levéltetvei (Schizaphis graminun, Rhopalosiphum padi, Rhopalosiphum maidis), de (kicsiny jelentőséggel) a közönséges zöld őszibarack levéltetű is.

Védekezés:
A kukorica csíkos mozaikja ellen, mint ahogy más növényi vírusok ellen sem lehetséges közvetlen vegyszeres növényvédelem. Nincs, a vírusokra hatással bíró növényvédő szer. A növények vírusos megbetegedése ilyen szempontból gyógyíthatatlan.
Mivel a kukorica csíkos mozaik vírusa nem perzisztens, ezáltal az inszekticides vetőmagcsávázás és a rovarölő szeres permetezés nem igazán hatékony ez ellen a betegség ellen.
Legegyszerűbb és világszerte leg elterjedtebb védekezési módszer a rezisztens fajták, hibridek alkalmazása. Ez azonban komplex vírus fertőzés esetén csak részleges védelmet tud nyújtani, bár vannak olyan hibridek, amelyek több vírus, vírustörzs ellen jó rezisztenciával rendelkeznek. A különböző kukorica fajták és hibridek esetében a Leíró Fajtajegyzékek azok minden jelenlegi EU tagállamban, ahonnan a termesztők a fajták rezisztenciájáról informálódhatnak.
Az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használata szintén jó védekezési módszer, mivel a szigorú vetőmag előállítási ellenőrzések garantálják a vetőmag vírus mentességét. Természetesen ez a tiszta vetőmag, illetve a belőle fejlődő növényállomány - ha fogékony hibridről van szó - könnyen felül fertőződhet vírusokkal a vegetációs időben. Emiatt ez a módszer hasznos ugyan, de nem teljes mértékben hatásos.
A jól elvégzett, hatékony gyomirtás, különös tekintettel a fenyércirokra nagyon fontos, mivel ez a veszélyes gyomfaj a legfontosabb rezervoárja ennek a vírusnak.
Célszerű a kukoricát vetésváltásban termeszteni, ezáltal a gyomirtás is könnyebb és az esetleg gyomokban áttelelő vírus közeléből évről évre elkerülhet a gazdanövény.