Biológiája:
A növények S alakban nőnek. 4,5-5 naponként hoznak új levelet a szabályos növekedési szakaszban. Az új levelek fokozatosan rövidülnek a negyedik vagy ötödik levéél megjelenéséig, az ezután kialakuló levelek viszont hosszabbodnak. A magonc fejlődési szakaszban 2-3 levél hajt egyszerre a talajból. A lemezek egyenesek, hosszában gyűrődött, sima, hártyás és világoszöld. A levelek egymásra hajolnak, így keresztmetszetben három-szögszerű szerkezetűek. A rügy levelei függőlegesek, a tokok csőszerűek.

A mandulapalka álló, évelő sásféle növény. El nem ágazó szárai vannak, melyek szilárdak, keresztmetszetük háromszögletű , a magasságuk 60-90 cm. A leveles hajtások és a rizómák egy alapi gumóból sarjadnak, mely tulajdonképpen a szár megvastagodása a talaj felszíne alatt. Az ezekből kifejlődő rizómák vagy másodlagos alapi gumókat vagy föld alatti gumós gyökeret hoznak létre.

A leveleken van egy kiemelkedő főér. Három szinten helyezkednek el a levelek a szár alapi felén. Az újabb levelek felállnak, és olyan hosszúak - vagy hosszabbak - mint a szár. A virágzat 10 különböző méretű kocsányból áll, melyek több-kevesebb, lapos sárgásbarna kalászkákból álló füzért tartanak. A kalászkák 1-2,8 mm hosszúak,és minden kalászka több virágból tevődik össze. A virágzat alatt elhelyezkedő módosult levelek száma és mérete változó. A termést vékony burok zárja magába. A hajtáscsúcs közelében a legszélesebb, és fokozatosan elvékonyodva egy szűk, kerek bázisba alakul át.

Az alacsony nitrogénszint magas hőmérséklettel együtt (27-33 °C) növeli a gumók képződését. Magas nitrogénszint és hosszú napsütéses időszak esetén (14-15,5 óra) a hajtásképződés erősödik. A gumók fejlődése lelassul, mivel nő a napsütéses órák száma, de a három hónap alatt képződött gumók száma nem változik. Ez a rizómákból létrejött növényeken képződött gumóknak köszönhető.

Elterjedés és fontosság:
A mandulapalka szinte az egész világon elterjedt. Leginkább trópusi és meleg éghajlatú területeken honos. A gyom rontja a haszonnövény terméshozamának minőségét és csökkenti annak mennyiségét, mert a gyom atalaj tápanyagait és nedvességtartamát veszi fel,mely negatívan befolyásolja a növény fejlődését.

Védekezés:
A Cyperus esculentus-hoz hasonló évelők elleni védekezés 3 részből áll: először a dinnye vetése vagy ültetése előtt avatkozunk be, másodszor a vetés vagy ültetés során és harmadszor a talaj megművelése után a termőföldeken vagy üvegházakban.

Agrotechnikai védekezés: termesszük vetésforgóban a dinnyét megfelelő növényekkel párosítva, mint amilyen például a szója, a kukorica, a dohány és a gyapot. Ez haásos védelmet jelent a Cyperus esculentus ellen. A talajt letakarhatjuk fekete műanyag fóliával is a barázdákban. Így a fólia alatt kikelő gyomok nem képesek fotoszintézisre és elpusztulnak.

Mechanikus védekezés: mély és gyakori szántás a telepítést megelőző nyáron a föld felszínére hozza a gyom gyökereit, ahol azok elpusztulnak a magas nyári hőmérséklet vagy a téli hidegek miatt.

Vegyszeres védekezés: a totális gyomirtók nagyon hatásosak a mandula palka elleni védekezésben, főleg akkor, ha élő, aktív levélzetre juttatjuk ki. A palkafélék ellen a tarlón kell védekezni.

A következő táblázat hasznos gyomirtókat tartalmaz: