Talaj:
A sárgadinnye kedveli a kellően nedves talajt, és nem jól tenyészik tömör agyagon vagy tőzegtalajon. A megfelelő csírázáshoz legalább 20 °C talajhőmérséklet szükséges, de az optimális a 32 °C. A talaj pH-ja befolyásolja a tápanyagok elérhetőségét a talajban, a mikroorganizmusok tevékenységét és a növény növekedését, a termést és a termés minőségét. Nagyon fontos a sárgadinnye termesztésében, hogy a talaj pH-ja 6,0 to 6,5 között legyen. Egy talajteszt megmutatja a pH értéket, és ennek alapján meghatározható a mész mennyisége, melyet a talajhoz lehet adni szükség esetén, hogy a pH értéket a megfelelő szintre emeljük.

Trágyázás:
A sárgadinnye nem igényel túl sok trágyázást. Megfelelő nitrogénszint szükséges az életképes lombozat kialakulásához., de nem annyira magas, hogy a vegetatív fejlődést serkentse a termésképződés során . Ha ez történik, a levelek és a termések egyaránt igyekeznek szénhidrátot felvenni, ezáltal csökkenhet a termés mennyisége és a cukortartalma. Az ajánlott foszformennyiséget vetéskor vagy palántázáskor kell adagolni. Ha csak kis mennyiségű foszfortrágya szükséges, a legjobb megoldás a sávozás, mivel a foszfát kis mértékben kerül be a talajba. A kálium egyharmadát vagy felét két sávban javasolt adagolni, vagy palántázás előtt a talajba juttatni. A megfelelő mennyiségű nitrogén egyharmadával, egynegyedével ugyanez az eljárás javasolt. Általában a fő tápanyagok lombtrágyázással történő pótlásának gyakorlata megkérdőjelezhető. Valójában lehetetlen, hogy a sárgadinnye növény elegendő nitrogént, foszfort vagy káliumot vegyen fel a levelein keresztül ahhoz, hogy nagy tápanyaghiányt pótoljon. A másodlagos és mikro tápanyagokkal történő lombtrágyázás esetleg a hiányt csökkentheti. Csak akkor tanácsos alkalmazni ezt, ha valóban szükséges, és csak olyan mennyiségben, amely a lombtrágyázás esetében ajánlott.

A trágyázással kapcsolatos ajánlások általános útmutatóul szolgálnak arra nézve, hogyan alkalmazzunk trágyát a termésben. A szükséges mennyiség változik a talajtípus, az elszivárgás mennyisége és a termés növekedése függvényében. Egy esetleges rutin szövetanalízis kitűnő eszköz a trágyázás mértékének pontos megállapításában. A szövetanalízist a termés korai fejlődési szakaszában kell elkezdeni.

Vízigény:
A víz rendkívüli fontosságú tényező a dinnyetermelésben, viszont óvakodjunk a túlöntözéstől a termés kialakulása során, mivel ebben az esetben a termés rostos és ízetlen lesz az oldódó szilárd anyagok alacsony szintje miatt. Az öntözést el lehet hagyni a korai termés kialakulása után és a betakarítás alatt, illetve csak olyan mértékben kell folytatni, hogy a megfelelő lombozat biztosításával elkerülhető legyen a napégés a termésen.

A dinnye esetében a vízellátás javítható emelőműves locsolással, barázdákkal és csepegtetős öntözéssel. A csepegtetős öntözés vált az elfogadott módszerré, mivel lehetővé teszi a korábbi betakarítást és piaci értékesítés szempontjából jobb termés kifejlődését. Talajtakarással együtt vagy anélkül egyaránt használható. Ha fekete fóliás talajtakarással egyszerre öntözünk, ez befolyásolja a gyomok fejlődését, ne csökkentsük le a telített talaj miatti tevékenységeket és a vízhozamot a betakarítási időszakban. A csepegtetős öntözés egyik legnagyobb előnye a víztakarékosság, feltéve ha megfelelően használjuk. Olyan területeken, ahol kevés eső esik, a csepegtetős öntözés 40%-kal kevesebb vizet fogyaszt, mint a barázda.

Talajtakarás:
A polietilén (fekete műanyag) talajtakarás sok szempontból előnyös a termelő számára. Többek között a termelési időszakban korábban növeli a talaj hőmérsékletét, megtartja a nedvességet és más problémákat is csökkent: puha állag és kérgesedés, a termés rothadása a talajon, trágya szivárgás, a termés elárasztása, gyomosodás. Mindez növeli a minőséget és elősegíti a korai termés fejlődését, főként akkor, ha palántákkal kombináltan használjuk. Ebben az esetben a betakarítás 7-14 nappal korábban is elkezdődhet a takarás nélküli termőföldekkel összehasonlítva. Bár a talajtakarás használata növeli a termelés költségeit, a kiadások megtérülnek a korábbi és nagyobb termésből származó profitból.

A szaporodás módjai:
A Cucumis melo L magról vagy palántáról szaporodik. A mag csírázásához szükséges nedvesség mértéke az enyhén kiszáradás felettitől a teljes vízkapacitásig terjed. A csírázás optimális hőmérséklete 23-24 °C.

Közvetlen vetés: a fagyveszély elmúltával a magokat sorokba vetik. Gombaölővel kezelt mag használata szükséges.

Palánták:
A palántázás egyre gyakoribbá válik a korábbi termés és a hibrid magok költségének csökkentése miatt, valamint azért, hogy teljesen ki lehessen használni a csepegtető öntözés és a fekete műanyag előnyeit. A palántaneveléshez a palántázás előtt 2-4 héttel kell elvetni a magokat.

Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a palántákat és a fiatal növényeket ne károsítsa a szél vagy futóhomok. Homokos talajon a szélfogók kitűnően megvédik a gyenge palántákat az éles, szél hordozta homokszemcséktől. Gyakran a fűből alkotott szélfogók is megfelelő védelmet nyújtanak. A szélfogók megváltoztatják a légáramlatokat és módosítják a növény körülötti mikroklímát, ezáltal hozzásegítenek a jobb növekedés eléréséhez. Használhatunk állandó szélfogókat (tűlevelű és lombhullató fák) vagy évente változót (kis szemcsék), illetve néha fizikai szerkezeteket (széles kerítések vagy sortakarás). A poliésztert és a lyuggatott polietilént 4-8 hétig lehet használni rögtön ültetés után, ezzel is segítve a korai termést. A takarást akkor kell eltávolítani, amikor a növény virágozni kezd, hogy lehetővé tegyük a megfelelő beporzást. A sortakarást vissza lehet helyezni, miután a beporzás véget ért (ha már 3-5 termés beporzódott növényenként), így elősegíthető a korábbi érés.

Késő tavaszi ültetésük miatt a Cucumis melo L fajok megfelelő alanyok téli takarónövényekkel együtt a vetésforgóban. Valószínűleg nem igazán jó tavaszi notill crop, mert meleg talajra van szükségük a megfelelő növekedéshez.

Beporzás:
A sárgadinnye beporzásához és a termés kialakulásához méhek szükségesek. Általában méheket hoznak a termőföldre, hogy segítségükkel növeljék a koraiságot, a terméshozamot és a minőséget. Minden virág csak egy napig virágzik. Több száz pollenszemcsének kell minden egyes virág termőjébe kerülnie ahhoz, hogy eladható méretű termés fejlődjön ki. Ez általában azt jelenti, hogy 10-15 méh jelenik meg virágonként. Mivel a legjobb minőségű termés a koronához közel fejlődik ki, méheket kell behozni a termőterületre azonnal az első kétivarú virág megjelenése után. Későbbi behozataluk késlelteti a betakarítást és rontja a minőséget. Ha a kasokat a termőföldre helyezzük el, és nem a környékén, megkettőződik a méhek száma.

Betakarítás:
A termések 35-55 nap alatt érnek be a teljes virágzásállapotát követően, a műveléstől és a környezettől függően. A kereskedelem számára a Cucumis melo L fajokat olyan állapotban takarítják be, amikor a levélnyél egy része a termésen marad, vagyis a metszési réteg nem teljesen kifejlett. A teljes érettség állapotában a szár kis húzásra vagy anélkül simán leválik a termésről. Ebben az állapotban a legtöbb fajta dinnye kevés ideig marad épen, és mire a vásárlóhoz kerül, túlérett lesz. Az előbb leszedett dinnye szobahőmérsékleten néhány nap alatt beérik, aromája és íze feljavul, viszont nem hoz létre újabb cukrot az indáról való eltávolítás után, mivel nincs keményítőtartaléka, amit lebonthatna. Az érettség megítélése bonyolult, ha a dinnyét már leszedték. A jól fejlett, raised netting, sima, kerek szárseb, jellegzetes aroma előnyös.

A betakarítás szinte kizárólag kézi, bár néha használnak segédeszközöket, melyek a dinnyés dobozokat szállítják be a termőföldről. A kézi betakarítás szükséges, mert mechanikusan nem különböztethető meg egymástól az érett és az éretlen termé, és mert több betakarítás is van egy-egy dinnyeföldön, és a legtöbb mechanikai betakarító gép tönkreteszi az indákat. Jelenleg is folyik a megfelelő felszerelés fejlesztése, mely gyorsan és károsítás nélkül méri a termés szilárd anyag-tartalmát.