Kórokozó: Pseudomonas syringae pv. Lachrymans

Gazdanövény: dinnye, görögdinnye, tökfélék, úritök, uborka, patisszon.

A betegség előfordulása, fontossága:
Kelet-Európában és Oroszországban a betegség nagy jelentőségű a termőföldeken. A baktérium súlyos károkat okozhat a terméshozamban mennyiségi és minőségi szempontból. A termés akár le is hullhat vagy foltossá válhat.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

A betegség megjelenik a leveleken, a száron és a termésen. A kezdeti tünetek apró, vízzel borított foltok formájában jelennek meg a leveleken. Ezek a foltok változó méretűek, és szögletes alakúak, mivel a foltok növekedését az erek határozzák meg. A foltok felső felszíne rozsdabarnára fakul, és sok fertőzött folt ki is hullik és szabálytalan lyukakat hagy maga után. A rozsdabarna sérülés alsó felszínén fehér kéreg képződik, amikor a ragadós, tejszerű váladék - melyet a foltok hoznak létre - kiszárad.

A görögdinnyén a levelek foltjai aprók, kerekek és feketék. Általában sárga szegélyük van. A folt közepe lehet fehér. A foltok megnagyobbodnak, elfedik a levél nagy részét és a formájuk szabálytalan.

A leveleken látható tüneteket néha bonyolult megkülönböztetni a varasodás és a peronoszpóra tüneteitől. A szögletes levélfoltosodást a rozsdabarna sérüléseken keletkezett kéreg alapján lehet megkülönböztetni a varasodástól. A peronoszporát a foltok klorotikus szélei és a foltoknál a levél fonákján található bíborszínű bolyhok különböztetik meg a szögletes levélfoltosodástól.

A száron általában mélyek és hosszantiak a sérülések, míg a termésen találhatók aprók és szinte kerekek. A termés foltjai először vízzel borítottnak tűnnek, később fehérré vagy rozsdabarnává válnak, és repedhetnek. Bár a foltok általában felszíniek, a termés rothadása indulhat meg, ha másbaktérium kerül be a repedésen keresztül a termésbe.

A kórokozó életmódja:
A kórokozót a talaj hordozza, és növényi törmeléken telel át. Esővel, uborkabogarak útján, munkások keze és felszerelése által terjed, főleg akkor, ha a lombozat nedves. A baktérium a levélréseken vagy a sérüléseken keresztül hatol be a növénybe, és más növényeket vagy addig nem fertőzött növényeket betegít meg. A meleg, nedves időjárás kedvez a betegség kifejlődésének.

Védekezés:
Mivel a baktérium sokszor magon található meg, fontos a betegségmente mag beszerzése. Részben hatásosnak tartják a magok forró vízzel történő kezelését, ami akkor megfelelő módszer, ha tudjuk, hogy a magok valóban a baktériummal fertőzöttek. Három évesnél régebbi mag már fertőzésmentesnek tekinthető. Legalább ennyire fontos a vetésforgó, legalább 2 évig nem rokon növényekkel. Ezen felül javasolt a nagy valószínűséggel fertőzött növényi törmelék elpusztítása, és ha lehet, előzzük meg a víz megjelenését a növény felületén. Kerüljük az esőztető öntözést, mert a felcsapodó víz is fertőzött lehet. Kevesebb N trágya erősebb növényeket, kisebb kártételt eredményez.

Szintén hasznos lehet, ha nem dolgozunk a földeken, illetve nem szedjük a termést, ha a növények nedvesek. Gombaölők használata is segít a védekezésben. Erre a célra a réztartalmú szerek és a specifikus baktericid (Kasumin 2L) alkalmas.