DINNYEFÉLÉK

Éghajlati igények :
A görögdinnye melegigényes növény. 4 hónapos fagymentes időszakra van szüksége. A csírázáshoz 21 °C-os optimális talajhőmérséklet kell, illetve 24-30 °C-os levegőhőmérséklet.A görögdinnye kisebb valószínűséggel hoz ízetlen, alacsony cukortartalmú termést túlöntözés esetén, mint a sárgadinnye . Elviseli a magasabb vízhozamot, és a virág vége rothadásnak indul, ha túl kevés a kalcium vagy a nedvesség. Bizonyos feljegyzések szerint a túl magas nitrogénszint csökkenti a cukortartalmat.

Talaj és trágyázás:
A görögdinnye a jó vízelvezetésű, homokos talajokat kedveli. Elviseli a savas talajt (akár 5,5-ös pH értékűt is), de szüksége van olyan mikro tápanyagokra is, melyek nem találhatóak meg néhány talajtípusban. Alacsony magnéziumszint, vagy a magnéziumszinthez képest magas kálium és kalcium-arány levélhullást okozhat. A túl kevés kalcium szintén problémát jelent. Sötét, bőrszerű bevonat keletkezik a görögdinnye virág felőli részén, ha nem elegendő a csapadék, és nincs a termés fejlődéséhez megfelelő kalciummennyiség. Ezt a rendellenességet - a virág felőli rész rothadását - meg lehet előzni, ha dolomitos mészkővel, öntözéssel készítjük elő a talajt.


Vízigény:
A görögdinnye 90%-ban vízből áll, így a vízellátás rendkívül fontos a növény és a termés növekedése és fejlődése során. A vízhiány csökkenti a levélfelületet és a hozamot. A megfelelő vízmennyiség főként a virágzás és a termés fejlődése alatt elengedhetetlen. Az öntözés gyakorisága és időtartama az időjárástól, a talaj típusától és bizonyos mértékig a talajból kiinduló betegségektől függ (főleg a 12. hét után). A legtöbb dinnyeföldet emelős rendszerrel öntözik. Ez lehet központi csuklós eszköz, lineáris mozgató szerkezet (nagyon hatékony szögletes alakú termőföldeken), vontatott öntözőberendezés, vagy hordozható alumínium csatornák és emelők állandó szerkezete. A csepegtetős öntözés szintén népszerű módja a görögdinnyeföldek öntözésének. Ez a módszer nagyon hatékony a műanyaggal letakart termőterületek esetében. A csepegtetős öntözés alkalmazásakor 40%-kal kevesebb víz fogy, kevesebb gyomnövény fejlődik ki és korábban lehet betakarítani a termést. Jó időjárás esetén hetente kétszer-háromszor tanácsos öntözni 15 cm - 24 cm vízmennyiséggel egy-egy alkalommal. Az öntözés központi kérdése, hogy a talaj felső néhány centimétere nedves legyen, de nem szabad túlöntözni.


Forgatás:
A görögdinnye szárait forgatni vagy alakítani kell, hogy az indák a megfelelő irányba fejlődjenek tovább. Ez lehetővé teszi a tiszta barázdák kialakítását, és a növények közötti terület megművelését a szárak károsítása nélkül. A forgatást az indák kialakulása és meggyökeresedése előtt kell elvégezni. Egy indát egyszer alakítsunk, így elkerülhető a károsodás és a szár csavarodása. .

Metszés:
A görögdinnye növényről metszéssel kell eltávolítani a túl sok termést, ezáltal lehetővé válik, hogy a kellő számú termés megfelelően fejlődjék és értékesíthető méretet érjen el. A metszést két szakaszban kell elvégezni. Az első metszéssel eltávolítjuk a selejtes (eladhatatlan) termést, míg a második metszéssel a későn kialakuló termésektől szabadulhatunk meg, ezzel is növelve a megmaradó dinnyék nagyságát. Egy indán két dinnye maradhat a metszés után.

A szaporodás módjai:
A görögdinnye szaporítható maggal vagy palántával. A palántázás általában kézileg történik magasított ágyásokba ("dombokra"), vagy mechanikusan magvető géppel. A sikeres palántázáshoz nedves talaj szükséges.
Mag: a görögdinnye magjai 20 °C - 35 °C-os hőmérsékleten csíráznak. A mag vetése a fagyveszély elmúltával végezhető el. Ha korai a vetés, a termelők 7-10 nappal később másodszor is vetnek magokat, így pótolják a fagyban esetleg elpusztult magokat. Ez költséges eljárás, ha hibrid magokat használunk, és a befektetés nem térül meg a korai görögdinnyéből származó haszonnal.

Palánták:
A palánták egyre népszerűbbekké válnak, mivel a magok drágák. Ha korai betakarításra törekszünk, tanácsos palántát ültetni, így 2-3 hét előnyünk lesz a magról kelt növényekkel szemben. A palánták használata némi gonddal jár. Nagyon fontos, hogy az ültetendő palánta 7 hetesnél ne legyen idősebb. A siker négy tényezőn múlik: kereskedelmileg előkészített, gyommag, rovar és betegségmentes ültetésre alkalmas palánta; megfelelő meleg és vízmennyiség; nagy fényerősség; 3-4 napos megerősödési időszak.
Mindezek mellett még fontos tudni, hogy a görögdinnyét az átültetés során sokk éri. Jó megoldás, ha a palántákat abban a konténerben neveljük, amiben majd a termőföldre kerülnek. A konténer mérete olyan nagy legyen, hogy a palánta ne fejlesszen túl sok gyökeret ez idő alatt.


Talajtakarás:
A fekete polietilén talajtakarás előnyös a görögdinnye-termelésben, mert alkalmazásával csökken a korai gyomirtás költsége, a termés korán nő és érik be, esetleg növeli a féregirtók hatását, a minimumra csökken az oldódó tápanyagok elszivárgása erős esőzések alkalmával, és az egyes öntözések között a talaj nedvességtartalma kiegyensúlyozottá válik.


Beporzás:
A görögdinnye különálló hímivarú és nőivarú virágokat hoz létre ugyanazon az indán. A nőivarú virágot könnyű felismerni, mivel a tövénél látható duzzanat kis görögdinnyére emlékeztet. Átlagos esetben minden hetedik-tizedik csomónál. Így a növény körülbelül tízszer annyi hímivarú virágot hoz létre, mint nőivarút. A beporzás során a virágpor a hímivarú virágról a nőivarú virágra kerül. Ezt beporzó rovarok, többnyire méhek végzik. A megfelelő beporzáshoz legalább nyolc méhnek kell felkeresnie a virágot. Ha nem kerül megfelelő mennyiségű virágpor minden egyes nőivarú virágba, a dinnye vagy nem alakul ki, vagy torzul és ragyássá válik a betakarítás idejére. Bármelyik eset csökkenti a terméshozamot és a minőséget. A termést nem hozó nőivarú virágok általában elveszítik zöld színüket, megfeketednek, összezsugorodnak, és végül leválnak az indáról. A méhek főként reggel keresik fel a görögdinnye virágait a napfelkelte után 1-2 órával, amikor a virágok először kinyílnak. Ez körülbelül a délután közepéig folytatódik, a hőmérséklettől és egyéb időjárási tényezőktől függően. Általában a reggeli időszak közepén a legaktívabbak a méhek, bár a felhős, esős vagy az évszakhoz képest szokatlanul hideg időjárás csökkenti a méhek tevékenységét. A egyéni görögdinnyevirágok egy napig nyílnak, és ezen rövid idő alatt kell a beporzásnak végbemennie, ha jó terméshozamot akarunk elérni. A virágok tápanyagok szempontjából nem vonzóak a méhek számára. A nyíló gyomok vagy más növények "versenyeznek" a görögdinnyével a méhek odavonzásában. Ahol lehetséges, semmisítsük meg a jelentősebb gyompopulációkat, melyek a görögdinnyével egyszerre virágoznak.

Betakarítás:
A betakarítás a teljes virágzás után 30 nappal kezdődik, és néhány hétig tart, 3-4 szedéssel, 3-5 napos szünetekkel. A görögdinnyét kifejlett állapotban kell leszedni, amikor a cukorkoncentrátum maximális. A dinnye érettsége nehezen meghatározható, mert a termés inkább a szárhoz kapcsolódik, mint hogy leváljon róla. Egy jellegzetes vörös húsú görögdinnye húsának színe halványrózsaszíntől érett vörösig változik, aztán túléretté válik 10-14 napon belül.

A túlérett termés vizes, kásás állagú, cukortartalma alacsony. Általában akkor érett a termés, ha kongó hangot ad, amikor gyengén megkopogtatjuk, a terméshez legközelebbi kacs elhal, és a száron lévő finom szőrök a terméstől 3 cm-nyire eltűnnek. Az érett állapot másik jele lehet, ha dinnye talajjal érintkező része zöldes fehérből halvány sárgává válik. A héjat nehezen lehet körömmel megkarcolni, és a hajtás felőli rész "kitelik". Az érett termésen púderszerű bevonat jelenik meg, mely hamvasabbá teszi a termést, a tapintását pedig durvábbá.

Vannak még más problémák is a görögdinnye betakarításával kapcsolatban. Ha a talajt túl sok víz éri, a görögdinnyék megrepedhetnek, főleg akkor, ha reggel szedik le őket, amikor tele vannak vízzel. A megrepedés megelőzhető, ha délután takarítjuk be a termést, és ha vágjuk a szárát, nem tépjük. A görögdinnyéket tároljuk az oldalukon, ne a végükön, így is csökken a repedés lehetősége.

A görögdinnyét magasabb hőmérsékletű és alacsonyabb páratartalmú helyen tárolják, mint a (10-150C, 90% relatív páratartalom). Ha hosszabb ideig tároljuk 10 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten, az fagyásos károsodáshoz vezethet. Például egy hetes 0 °C-os hőmérséklet ragyásodást, fakulást és az ízanyagok csökkenését eredményezi. 10-15 °C-on a betakarítás után 2-3 hétig eltartatók, ám még ebben az esetben is fokozatosan elvesztik a színüket.