A paprika egynyári, lágyszárú növény, amelynek a növekedése korlátozott. Magassága és növekedése a műveléstől és a fajtától függ. A fő szár dichiotomikus (azaz ősibb típusú, villás elágazású) módon 10 és 40 cm magasság között két vagy három ágra ágazik el. A másodlagos szárak rügyekből fejlődnek ki, és ezeken a szárakon fejlődik ki a termés.

A szárak és ágak fontos szerkezeti tartó elemek a levelek, virágok és a termés szempontjából. Részt vesznek a nedvek szállításában, szabályozzák a növény szintézisét és más metabolikus funkcióit.
A paprikának mélyre nyúló karógyökere van, számtalan oldalgyökérrel, amelyek vízszintesen nőnek, egy 30-50 cm sugarú körön belül.
A levelek váltakozó levélállásúak, ép élűek, lándzsa alakúak, szőr nélküliek, élénk zöld színűek és hegyes végűek.

A virágok fehérek, kicsik és egyenként nőnek minden egyes csomónál (esetenként köteges), lehajló kocsánnyal. A párta tejfehér. A kelyhet összeforradt csészelevelek képezik, egyetlen darabbá. A csészelevelek a termés beéréséig megkeményednek. A virágok többnyire öntermékenyítőek. A virágoknak csak kis százaléka alogám.

A termés üreges bogyótermés, fényes és egyenletes felszínnel. A termést 2 vagy 4 nem teljes válaszfal osztja meg, amelyek csatlakoznak egymáshoz a termés tövénél, a magléc felett. A friss fogyasztásra termesztett fajták különböző alakúak és más-más színűek (éréskor piros vagy sárga) lehetnek. Némelyik fajta csípős, a kapszaicin (capsaicin) tartalom következtében.

A paprikának nagy számú kerek, lapos, sárgás színű magja van. A magok a kocsány megnyúlt részén vannak, a termés belsejében. A magok 3-4 nap után csíráznak, habár a csírázási képességüket csak rövid ideig (1 évig) őrzik meg. Kb. 150-180 mag tesz ki 1 grammot.