Betegség neve: Baktériumos barnarothadás

Kórokozó: Ralstonia solanacearum ( Szinonim név: Pseudomonas solanacearum )
Ez a kórokozó baktériumfaj karantén státusbú, jelenleg Európában terjedőben van.

Tápnövény: A burgonyafélék családjának minden termesztett, gyom és dísznövény tagján megél, többön csak tünetmentes, úgynevezett látens formában. Jó néhány pillangósvirágú növényen és egyéb gyomnövényen is előfordulhat.

A betegség előfordulása, fontossága:
A kórokozó baktérium a Földközi-tenger medencéjének keleti felében, valamint a Fekete-tenger körzetében fordul elő tömegesen, de jelen van Magyarországon, és néhány Nyugat-Európai államban ( Hollandia ) is. Forró, száraz nyarakon sokszor csak tünetmentes formában jelentkezik. Mivel karantén státusú kórokozó, ez a látens jelenlét éppúgy kizáró ok lehet az áru értékesítésében, mint a szemmel jól látható tünetek megjelenése. Fontossága tehát zárlati (karantén) kórokozó mivoltában rejlik, bár meleg, csapadékos tenyészidőszakbana termés akár 60 %-át is képes megsemmisíteni.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:
A baktérium fertőzése kedvező körülmények között először egy általános, ritkán csak részleges hervadásban nyilvánul meg, amikor eleinte egyes hajtások lombozatán a hervadásos tünetek még nem jelentkeznek. A tartósan részleges hervadás egy másik, hidegkedvelő baktériumos betegségre, a (északi) baktériumos hervadásra sokkalta jellemzőbb. A barnarothadásra jellemző, hogy a gumókat és a szárakat elvágva az edénnyalábokban gyűrű alakú, ritkán halványbarna, gyakrabban sötétbarna gyűrű észlelhető, amelyből már enyhe nyomásra is barna nyálkacseppek kitüremkedése észlelhető. A hasonló tüneteket okozó baktériumos hervadás esetében a nyálka nem barna, hanem opálosan fehér. A gyökerek még száraz talajban is vastagon be vannak bundázva a talajszemcsékkel, melyek a kivált nyálkába ragadtak bele. Ez a tünetegyüttes csak a baktériumos barnarothadásra jellemző. Hervadást sok minden egyéb ok (aszály, fonálférgek, egyes talajgombák) is kiválthat, de csak baktériumos megbetegedés esetén észlelhető nyálkakiválás és csak a baktériumos barnarothadás kórokozójának nyálkája barna színű.

A kórokozó életmódja:
A kórokozó a fertőzött gumókban telel át, nagyon gyakran látens formában, a fertőzés semminemű tünetét sem mutatva. A fertőzött talaj is lehet fertőzési forrás, a kórokozó a talajban sokáig életben képes maradni. A kórokozó a táblán leginkább vízzel terjed. Behatoláskor a gazdanövénybe szívesen használja a gumó légzőnyílásait, a lenticellákat, vagy az esetleges sérüléseket, de képes a teljesen egészséges gumót is aktívan megfertőzni.

Védekezés:
A kórokozó elleni genetikai védelem eléggé hiányos, a nemesítő cégek mind ez idáig nem tudtak a barnarothadás ellen rezisztens fajtákat a termelők rendelkezésére bocsátani. Általában a laza szövetű, rendkívül alacsony szárazanyagtartalmú fajták (Kondor, Impala, Cornado) sokkalta fogékonyabbak a barnarothadásra, mint a nagyon magas szárazanyag tartalmú fajták. A termesztett fajták olyan élettani elváltozásokra való hajlama, amely sérülésekben nyilvánul meg (repedés), vagy helyileg nagyon alacsony keményítőtartalmat eredményezhet (ikernövés, üvegesedés) nagymértékben megnövelheti az élettani hibák jelentkezése során a barnarothadás fertőzésének kockázatát is. Legegyszerűbb módja a kórokozó elleni védekezésnek az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőgumó használata, amely az állam által garantáltan mentes a kórokozótól.A megfelelő tápanyagellátás, elegendő Kálium trágyázással és felesleges Nitrogén nélkül a laza növényi szövetek kialakulása és ezáltal a gyors, súlyos megbetegedések megjjelenése megelőzhető. Ha a betegség már jelen van a táblán, az öntözés csökkentése, vagy abbahagyása, a minél korábbi betakarítás a termésveszteséget nagymértékben csökkentheti, bár a termés csak korlátozottan, a nemzeti növényegészségügyi hatóságok, Magyarországon a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat előírásainak szigorú betartásával használható fel. A fertőzött táblát a hatóság zárlat alá helyezi, ott a burgonya és más gazdanövények termesztése a zárlati rendelkezésben meghatározott időtartamig tilos. A hatóság rendkívül szigorúan ellenőrzi a zárlati rendelkezések betartását. A növényegészségügyi zárlat megtörése nem szabálysértési, hanem bűntető eljárást von maga után, az eljárást nem a helyi önkormányzat, vagy a jegyző, hanem a területileg illetékes ügyészség folytatja le.