Kártevő neve: Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
Tápnövény:
Burgonya, ritkábban paradicsom
A kártevő előfordulása,
fontossága:
Az EU kontinentális területei már hosszú évek óta teljességgel fertőzöttek
ezzel a veszélyes kártevővel. A kártevő minden régióban jelen van és
folyamatosan terjeszkedik keleti irányban. Kártétele rendkívül látványos,
minden levelet, kisebb hajtást felfal, csak a levélnyelek és esetleg
a fő erek töve marad meg. A bogár és a lárvái egyaránt károsítanak,
csak a növény föld feletti részeit rágják meg. A lombozat pusztulása
nagyon jelentős, a növényt új hajtások, levelek fejlesztésére kényszeríti,
amely rendkívül sok szerves anyag, asszimiláta felhasználásával jár.
Ilyenkor a burgonya növény új leveleket fejleszt a gumók helyett. A
burgonyabogár az a kártevő, amely ellen minden évben rendszeresen védekezni
kell.
Tünetek:
A
leveleg szabálytalanul, durván karéjozottan rágottak, súlyos kártétel
esetén a teljes növényi felület elpusztul, csak a levélnyelek, esetleg
a főerek, valamint a főbb szárak maradnak meg. Ezt hívják kefére rágásnak.
A nagy lombkártétel következtében a növény új lombozatot fejleszt, ez
a gumókötést és a gumók fejlődését nagyon visszaveti. A termésveszteség
akár 70 % is lehet. A felszínre került gumókon durva hámozgatást okoz.
A kártevő leírása:
A
bogár hosszirányban csíkozott, kb. 1 cm testhosszúságú állat, szárnyfedői
és hátoldala domborúak. A tojások eleinte fényes citromsárgák, később
homokszínűek, majd a kikelés előtt barnák, 1-2 mm hosszúak, csoportosan
helyezkednek el a levelek fonákán. A tojásállapot 5 - 12 napos, a hőmérséklet
függvényében. A kárttevőnek 4 lárvastádiuma ismert. A lárvák rózsaszín
- narancssárga színűek, nagyon domború hátúak, oldalukon feketés pontsorral.
Mind a bogár, mind pedig a lárvák kártevők. A burgonyabogárnak évente
2 nemzedéke van.
A kártevő életmódja:
A burgonyabogár imágóként, azaz bogár alakjában telel át a talajban.
A kártevőnek egy obligát, minden tavasszal jelentkező vándorlási életszakasza
van az áttelelés után. A vándorlás keleti irányú, évente 15 - 30 km-t
is jelenthet. Ebben az életszakaszban a bogarak nem keresik a tápnövényeket.
Csak az első nemzedék vándorol. A bogarak nem tudnak repülni, viszont
rendkívül kitartóan gyalogolnak. Ez az éves vándorlás azt eredményezi,
hogy egy adott földterületen évről évre kicserélődik a kártevő populáció,
mindig új, esetleg rovarölő szerekre rezisztens populációk jelennek
meg.
A lárvák, akárcsak a bogarak, a lombozaton táplálkoznak, de azt általában
nem hagyják el, még akkor sem, mikor a táplálék már fogytán van. A bogarak
szívesen átgyalogolnak másik, több lombbal rendelkező növényre, amikor
már kevés számukra a táplálék. A szélsőségesen forró, száraz időjárás
ritkán korlátozza a fiatal lárvák mennyiségét, míg a hosszantartó hideg,
nagyon nedves időjárásban egyes természetes ellenségek ( gombák, fonálférgek
) időnként számottevő pusztítást okozhatnak a kártevő populációban.
Védekezés:
A burgonyabogár elleni védekezés jelenleg túlnyomórész a kémiai növényvédelmen
alapul. Rezisztens fajták, amelyek ellenállnának a kártevőnek, nincsenek.
A GMO védekezés, vagyis a burgonyabogár ellen hatásos endotoxinok termeléséért
felelős Bacillus thuringiensis varietas tenebrionis gének biotechnológiai
úton történő beépítése a burgonyafajtákban mind Magyarországon, mind
pedig az EU-ban tilos.
A kémiai védekezésre számtalan hatóanyag és készítmény áll rendelkezésre.
A vetőgumó csávázása a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozó készítményekkel
( mint pl. a Gaucho ) nagyon hatásos az első nemzedék kártétele ellen.
Nagyon száraz tavasz esetén azonban a hatóanyagok nem tudnak felszívódni
a növénybe, ezáltal jelentősen csökken, esetlek el is marad a rovarölő
hatás. A csávázószerek alkalmazása vetőburgonya termesztésben és téli
tárolásra termesztett burgonya esetében engedélyezett, primőrtermesztésben
tilos. Ennek az alkalmazott hatóanyagok nagyon perzisztens jellege,
lassú lebomlása az oka. Permetezőszerből rengeteg van forgalomban. Szerves
foszforsavészterek, karbamátok, neonikotinoidok, szintetikus piretroidok,
baktérium biopreparátumok és egyéb készítmények egyaránt alkalmasak
a védekezésre. Mindegyik készítmény hatékony a burgonyabogár ellen egy
ideig, teljesen alkalmatlan szerek nincsenek, hiszen minden készítmény
gondos hatósági ellenőrző vizsgálaton esik át, mielőtt engedélyeznék
használatát. Ugyanakkor a készítmények tartós, rotáció nélküli használata
a burgonyabogár esetében gyorsan rezisztencia kialakulásához vezethet,
amely a hatékonyságot nagyon lerontja. A rezisztencia elkerülésének
legegyszerűbb módja - akárcsak a gombaölőszerek esetében - a rovarölőszer
hatóanyag csoportok folytonos váltogatása. Amennyiben egy rovarölőszert
már gyengébb hatékonyságúnak találunk, egy másik hatóanyagcsoportból
kell növényvédőszert választani, bár lehetőleg ne is várjuk meg, míg
a hatékonyságcsökkenés jelentkezik.Az egyes készítmények tapadóképessége,
hatástartama és akut toxicitása nagyon eltérő lehet.
De mindegyik biztos, hogy potenciálisan jó hatékonyságú, hiszen e nélkül
a növényvédőszerek jegyzékébe sem kerülhetett volna be. Nagyon fontos
a védekezés időpontja. A fiatal lárvák sokkalta érzékenyebbek a kezelésekre,
mint az idősebbek, a kifejlett bogarak pedig méginkább ellenállóak.
Legjobb akkor védekezni, amikor a kiirtani akart kártevő populációban
a fiatal lárvák dominálnak. Akkor is permetezhetünk, ha a levelek fonákán
már barnás tojáscsomókat találunk nagy számban, mivel a kelés már napokon
belül bekövetkezhet. A rovar fejlődésszabályozó készítmények, mint pl.
a Nomolt csak a lárvákra hatnak és azokat a soron következő vedlésnél
pusztítják el. Mivel ezeknek a szereknek eléggé hosszú a hatástartama,
a tömeges tojásrakás után már védekezhetünk is. Erőteljes, csak bogarakból
álló populáció fellépése esetén ( betelepülés a táblába tavasszal, vagy
áttelepülés más, már betakarított táblákról nyáron ) a védekezés feltétlenül
és mihamarabb szükséges.