Betegség neve: Alternáriás levélfoltosság
A hiányos fejlődésmenetű gomba rendkívül gyakori, lombveszteséget okoz a forró nyári időszakban és sajnos gyakorta összekeverik a nála sokkalta veszélyesebb fitoftórával.

Tápnövény: Burgonya, paradicsom, ritkán más burgonyaféle termesztett és gyomnövények.

A betegség előfordulása, fontossága:
A betegség Dél- és Közép-Európában fordul elő leggyakrabban, mivel a száraz, meleg környezeti feltételeket kedveli. A kórokozó a leveleket támadja meg, erőteljes lombkárosodást képes okozni. Ez a lombveszteség új lombozat kifejlesztésére ösztönzi a növényt, amelyhez az asszimilátákat a gumóktól vonja el, ezáltal számottevően csökkentheti a termést. Mivel nemcsak a termés, hanem annak keményítőtartalma is csökken, így minőségi kárt is okoz, bár jelentősége a lombveszteség által közvetetten okozott termésvesztésben nyilvánul meg.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

Az alternáriás levélfoltosság tipikus gyengültségi parazita gomba. Akkor támadja meg a levélzetet a forró, nyári időszakban, amikor a növények stresszes állapotban vannak, legyengültek. A levélzeten kisebb-nagyobb száraz, barna folt észlelhető, amelyeken a beegségre rendkívül jellemző, halovány koncentrikus mintázat található. A kórokozó gomba pusztítását általában alulról felfelé haladva végzi, az öreg, elhalóban levő alapi leveleken kezdi a kártételt, de később a növény majdnem minden levelén megjelenik.
Az alternáriás levélfoltosságot gyakorta összetévesztik a burgonyavésszel, illetve az általa okozott tünetekkel. A fitoftóra, vagy burgonyavész sokkalta nagyobb foltokat okoz, a foltok eleinte tipikus sötét szürkészöld árnyalatúak, gyengén látható fehéres udvar veszi őket nedves időben körül, de sohasem rendelkeznek koncentrikus mintázattal. Az alternária gyorsan okoz kisebb barna foltokat, de azok sosem nagyobbak egy levélnél, nincs fehér udvar a foltok körül, nincs szürkészöld árnyalat. A fitoftóra a hűvösebb, de mindenképpen a nedves időjáráshoz köthető kórokozó, míg az alternária pont a meleg, száraz időjárásban fejti ki pusztító hatását.

A kórokozó életmódja:
Az alternáriás levélfoltosság kórokozója konídiumok alakjában telel át a talajban, illeve a szántóföldön levő növényi maradványokban. A heves esőzések okozta sárfelverődés sokat segít a konídiumoknak, hogy a növény alsó leveleire jussanak. A stresszes állapotban levő növényeken, illetve az öregedő, kisebb vitalitású leveleken a konídiumokból kihajtó micélium megtámadja a növényi szöveteket. Sérülésekre a kórokozónak nincs szüksége ugyan a behatolásra, de jelenlétük a fertőzés nagymértékben megkönnyíti. A gomba terjedése a növényi szövetekben sokkalta lassabb, mint a fitoftóráé. A kórokozó koncentrikus körökben fejleszti konídiumtartóit a már elpusztított levélfelületen. A sötétbarna, kinagyítva csirkecupák alakú konídiumok rendkívül ellenállók a környezeti tényezőkkel szemben.

Védekezés:
A genetikai védelem az alternáriás levélfoltosság ellen rezisztens fajták alkalmazásával még nem tökéletes, mivel teljességgel rezisztens fajtáink nincsenek. Ugyanakkor eléggé nagy fogékonyságbeli különbségek találhatók az egyes fajták között, melyeket eredményesen lehet hasznosítani. A betegség iránti fogékonyságot általában nem tüntetik fel sem a leíró fajtajegyzékben, sem a fajtákkal foglalkozó cégek kiadványaiban, mivel sokszor a fertőzés nagyon alacsony mértékű.
Az OMMI 2003. Évi leíró fajtajegyzéke ugyanakkor tartalmazza az azévben észlelt nagyobb járvány eredményeit az államilag elismert fajták vonatkozásában.
A vegyszeres lombvédelem különböző permetezőszerek alkalmazásával ugyanakkor jó hatékonyságú. Mindazok a növényvédőszerek használhatók, amelyeket a fitoftóra ellen javasoltunk, kivéve a speciális, csak az Oomycetes csoport ellen hatásos készítményeket. Ez utóbbiak csak akkor használhatók, ha ( ez a gyakoribb ) valamilyen kontakt partnerrel együtt kerülnek ( Pl. Acrobat MZ, Forum R ) forgalomba. A védekezés időpontja kevésbé fontos, mint a fitoftóra esetében, mivel a kórokozó terjedése sokkal lassabb. Az alternáriás levélfoltosság esetében az optimális védekezési időpont az, amikor a betegség foltjai megjelennek a felső leveleken. Az alsó, öregebb levelek megvédése azok nehezebb lepermetezhetősége és a fotoszintézisben való kisebb jelentősége miatt nehézkes és nem is éri meg.