A különféle gyomnövények jelenléte a burgonya földeken, vagy azok környezetében különféle közvetlen, vagy közvetett kártétellel járhat, amelyek jelentős mértékben csökkenthetik a termés mennyiségét, illetve minőségét.A gyomok megjelenése éles versenyt teremt a kultúrnövény és a gyomfajok között a vízért, tápanyagokért, napfényért és az élettérért. A kissé "élhetetlen" burgonya gyakran alulmarad az őshonos, a helyi viszonyokhoz teljes mértékben alkalmazkodott gyomfajokkal szemben. Eza versenyhelyzet végül is egyfajta közvetett kártétel. A gyomnövények nem tesznek semmit a burgonyával, csupán felélik előle a termésképzéshez szükséges dolgokat. Néhány gyomfaj, mint pl. a napraforgó, magasabbra képes nőni még a legnagyobb, felálló lombozattal rendelkező burgonya fajtánál is, elvéve ezzel a napfényt a kultúrnövénytől.
A gyomok gyökerei általában sokkal nagyobb szívóerővel rendelkeznek, így a vizet és a tápanyagokat könnyedén felvehetik a burgonya elől.Mindamellett a gyomok képesek közvetlen kártétel okozására is. Néhány tarackos gyom-növény, így pl. a tarackbúza ( Agropyron repens ) olyan hegyes, kemény tarackokat fejleszt, amelyek képesek keresztülnőni a burgonyagumón. Ez a kártétel számottevően csökkenti a burgonya tétel piaci értékét, továbbá ezek a sérülések esetleg későbbi gombás, vagy baktériumos rothadások kiinduló pontjai is lehetnek. A gyomok nagy lomb és gyökértömege jelentős betakarítási műszaki problémákat is okozhat, növelheti a betakarítási veszteséget, vagy a kényszerű vegyszeres lombtalanítás folytán megnövelheti a termesztés költségét.

A gyomnövények mindezek mellett különböző kórokozók, állati kártevők köztes gazdái, rezervoárjai is lehetnek. A közönséges apró szulák a sztollbur fitoplazma köztes gazdája, míg pl. a különböző vad Solanaceae-gyomok a karantén kártevő cisztaképző fonálférgek ( Globodera rostochiensis és Globodera pallida ) tápnövényei. A burgonyaföldek körül hazánkban igen gyakori gazos, ruderális övezetek kiváló táplálkozási és rezervoár területei sok polifág kártevőnek, így a pattanóbogaraknak és a bagolylepkéknek is. A gyommal borított területeket emiatt ne tűrjük meg a burgonyaföldek közelében.A burgonya kissé élhetetlen kultúrnövény ugyan, de nem a nagy gyomosságra való hajlamáról híres. Ennek oka a kultúra saját gyomelnyomó képessége, amely eléggé le is egyszerűsíti a gyomok elleni védekezést.
A burgonya növénytermesztési technológiájából következik, hogy a vegetációs időszak kezdetén több talajművelésen is átesik, amelyek gyomirtó hatása meglehetősen jó. Az ültetés és az első bakhát felhúzása, majd a töltögetéssel a második ( igen laza homoktalajokon esetleg többször is töltögethetnek! ) bakhát kialakítása a teljes talajfelület megmunkálásával jár és az addig kikelt, vagy kelésben lévő gyomnövényeket teljesen elpusztítja.

A burgonya növény - a termesztett fajtától függően - gyakorta nagy lombozattal rendelkezik, amelynek szintén jelentős gyom elnyomó hatása van. A fajta szerepe, illetve a tápanyagellátás, agrotechnika, öntözés hatása a lombozat méretére nagyon jelentős. Egyes korai fajták, mint pl az Agatha, vagy a Frieslander csak kicsiny lombozatot fejlesztenek, amelynek csak csekély gyom elnyomó hatása van. A szélsőségesen nagy lombot nevelő fajták ( mint pl. a Cornado ) esetében ez a hatás igen jelentős és a burgonyaföld sokkalta kevésbé gyomos, mint más fajták esetében.