A burgonyatermesztés helyzete, a környezeti feltételek minden országban másképp hatnak a termesztés és a növényvédelem lehetőségeire. Magyarországon a burgonyatermesztés a háztáji termeléssel együtt is csak kb. 50 ezer hektár, de mivel népélelmezési cikk, a jó minőségű árú burgonyára minden évszakban mindenütt szükség van.

Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább szárazzá váló nyári időjárás, a kiegyenlítetlen vízellátás és a nagyfokú vírus fertőzési nyomás nem kedvez a burgonyatermesztésnek, ezeket a problémákat öntözéssel, megfelelő fajtaválasztással meg lehet ugyan oldani, de minden megoldás valamekkora költséggel is jár és minden felesleges költség csak rontja a termesztés jövedelmezőségét.
A magyar burgonya fogyasztás rendkívül konzervatív, még mindig csak rózsa héjú fajtákat lehet jó eséllyel eladni a piacokon, a sárgahéjú fajtáktól - bármilyen jó minőségű árút teremjenek is - idegenkednek a hazai vásárlók. A köztermesztésben kb. 2/3-án a teljes területnek még mindig 3 régebbi, rózsahéjú fajta ( Cleopátra, Kondor, Desirée ) uralkodik, az újabb, modernebb fajták csak rendkívül lassan tudnak teret nyerni. A hazai burgonyatermesztők jelentős része csak ezt a három fajtát ismeri, tudja nagy biztonsággal termelni. Új fajták esetleg eltérő igényei sokszor érik váratlanul a termelőket.

Bizonyos esetekben a termesztés speciális jellege speciális növényvédelmi problémákat is felvet, egyes betegségekre, kártevőkre sokkalta nagyobb odafigyelést megkövetelve, mint a hagyományos termesztés során. A vetőgumó termesztés, a korai primőrburgonya termesztés és a feldolgozóipari ( általában chips ) célfajták termesztése más - más technológiát igényel, ugyanakkor egyes károsítók jelentősége az ilyen esetekben rendkívüli mértékben megnőhet.