Kártevő neve: Gyökérgubacs fonálférgek

Kolumbiai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne chitwoodii )
Ál kolumbiai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne fallax )
Szabadföldi gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne hapla )
Növényházi gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne incognita )
Jávai gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne javanica )
Homoki gyökérgubacs fonálféreg ( Meloidogyne arenaria )

Tápnövény:
A gyökérgubacs fonálférgek alapvetően soktápnövényű kártevők. Általában különböző, javarészt kétszikű haszon és gyomnövényen táplálkoznak. Mindegyikük károsíthatja a burgonyát, paradicsomot, paprikát, a különböző gyökérzöldségeket. Ha ezek a nagyon kedvelt tápnövények nincsenek jelen, képesek majdnem mindenféle haszon-, vagy gyomnövényen táplálkozni, az első két faj még egyszikűeken (hagyma, búza) is.

A kártevő előfordulása, fontossága:
A kolumbiai és ál kolumbiai gyökérgubacs fonálférgek szerencsére csak kis, elszigetelt területeken találhatók meg Nyugat-Ezrópában. Mindkettő veszélyes karantén kártevő. Jelentőségük a karantén státusukban van, abban, hogy legalább 3 nemzedékük fejlődik évente, illetve abban, hogy képesek a gyökérzet mellett a burgonya gumóit is megtámadni. A szabadföldi gyökérgubacs fonálféreg Európában mindenütt honos, meglehetősen gyakori, nincs karantén státusban. Évente két nemzedéke van, de az északi államokban időnként csak egy. Sohasem támadja meg a gumókat, csak a gyökereket, ritkábban a sztólókat. A listán szereplő három utolsó faj mindegyike melegkedvelő, szabadföldön az EU területén csak a mediterrán területeken élnek meg, hajtató létesítményekben viszont bárhol előfordulhatnak. Fontosságuk a magas évenkénti nemzedékszámban ( minimum 3/év ) rejlik.
A gyökérgubacs fonálférgek mindenfelé nagyon gyakoriak azokon a területeken és nagymértékben fertőzik azokat a talajokat, ahol a hagyományos burgonyatermesztő területeken túl rövid a vetésváltás ideje, netán a burgonyatermesztés monokultúrában folyik és a váltónövények is kedvel tápnövényei a fonálférgeknek (pl. gyökérzöldségek). Ezen kártevők támadása önmagában ritkán képes teljes pusztulást okozni, de a növények legyengítésével, a gyökérzet károsításával más gyengültségi parazitáknak, talajgombáknak is tág teret nyithat a károsításra és a közvetlen fonálféreg okozta termés kártétel is elérheti akár az 50 %-ot is.

Tünetek:
Mindegyik gyökérgubacs fonálféreg faj esetén előfordul egy közös tünet, nevezetesen kisebb - nagyobb tumorok, daganatok a növények gyökerein, ritkábban a sztólókon. Ezek a daganatok a növény szöveteiből állnak, a kártevő valahol a kialakult tumor belsejében, szabad szemmel nem látható helyen károsít. A gyökérzet rendkívül sűrű, se szeri se száma az elágazásoknak, oldalgyökereknek. A növények víz és tápanyagforgalmát a tumorok jelentősen zavarják, emiatt a növények hervadnak, gyakorta csak a nap legmelegebb óráiban. Ez az időszakos hervadás eléggé jellemző a gyökérgubacs fonálférgekre. Az okozott tumorok nagysága 1 és 20 mm között változhat. A szabadföldi gyökérgubacs fonálféreg kártételére inkább a nagyobb tumorok képződése jellemző, a Meloidogyne incognitára a kisebb tumorok és a mértéktelen hajszálgyökér képződés a jellemzőbb, bár egyik sem döntő bélyeg akkor ha fajra akarnánk azonosítani a kártevőt. A karantén fajok kártétele a gumón szabálytalan, hullámos gumófelszínt eredményez, kisebb tumorok alakulnak ki a gumó héján. A gumókártétel mindig csak kisérő tünete a gyökereken okozott kártételnek.A hervadás általános tünet, sok egyéb ok ( sztollbur, aszály, mocskospajor, stb. is okozhatja, de az időszakos jellege eléggé gyakori a gyökérgubacs fonálférgeknél. A tumorok, daganatok megléte esetén egyértelmű, hogy fonálféreg okozza a kártételt.

A kártevő leírása:
A gyökérgubacs fonálférgek olyan kicsik, hogy a kifejlett nőstény egyedek kivételével szabad szemmel nem láthatóak. Ez az alakjuk viszont a tumorok belsejében él. Átvágva a tumorokat kis szerencsével észre lehet venni a 0,4 - 0,6 mm nagyságú, fehéres könnycseppre emlékeztető nőstényt.

A kártevő életmódja:
A gyökérgubacs fonálférgek életmódja nagyon hasonlít a cisztaképző fonálférgekére. Nem is csoda, rokon fonálféreg csoportokról van szó. A tojások egy nyálkás, kocsonyás anyagból álló masszában, az úgynevezett tojászsákban, később szabadon a talajban találhatók. Ott telelnek át, képesek akár 4 - 5 évig is elfeküdni a talajban . Ez jóval rövidebb, mint a cisztaképző fonálférgeké, hiszen a gyökérgubacs fonálférgek tojásait nem védi, izolálja a rendkívül masszív cisztafal. A tojásokban már egyszer megvedlett, második stádiumú, fertőzésre kész, úgynevezett inváziós lárvák találhatók, W alakban négyrét összehajtva. A lárvák akkor kelnek ki a tojásokból, amikor a tápnövény gyökérváladékával érintkezésbe lépnek a tojások. A kelés és a lárvák aktív mozgása a gyökérhez csak nedves talajban lehetséges. A lárvák a cisztaképző fonálférgekhez hasonlóan először ektoparazita életmódot folytatnak, kívülről szurkálják szájszuronyukkal a gyökereket, majd 2 - 5 nap múlva behatolnak a gyökerekbe és megvedlenek. A lárvák táplálkozása, jelenléte a sejtek összeolvadásához, óriássejtek kialakulásához és mértéktelen sejtburjánzáshoz vezet, ezekből az óriássejtekből történik a károsító lárvák táplálék felvétele. Ezek az óriássejtek felelősek a tumorok kialakulásáért, a megzavart víz és tápanyagforgalomért. A soronkövetkező két vedlés is a gyökérzet szöveteiben zajlik le, miközben a nemek szerinti differenciálódás is végbemegy, a leendő nőstények teste megvastagszik, zsákszerű lesz. Az utolsó vedlésnél kialakuló hímek elhagyják a gyökereket, a talajban szabadon vándorolnak. A nőstények farki vége kiér a talajba, így jön létre a szaporodás. Párosodás után az egyébként is rövid életű hímek elpusztulnak, a nőstények teste pedig átalakul. A kialakuló tojások felemésztik a nőstény belső szöveteit, az anyaállat elpusztul, tojásait azonban egy kocsonyás tojás zsákba juttatja. A kártevő terjedése nagyon egyszerű, a talajjal együtt megy végbe. A talajjal szennyezett vetőgumó, művelő eszközök, gyökérzöldségek, földes szaporítóanyagok (pl. szamóca) a kártevő tovaterjedésének lehetséges eszközei.

Védekezés:
A genetikai védekezés a gyökérgubacs fonálférgek ellen messze nem tökéletes. A karantén listán szereplő fajok elleni rezisztencia nemesítés még csak most van kezdeti szakaszában a legnagyobb Eu-ban regisztrált nemesítő házaknál, cégeknél ( pl. HZPC ), jelenleg még nincs és a közeljövőben sem várható rezisztens fajták felbukkanása a köztermesztésben. A Meloidogyne incognita ellen vannak rezisztencia források, de nem a burgonya számára. Csak paradicsom és paprika esetében léteznek rezisztens hibridek. E faj jelentősége a hajtatásban a legnagyobb, ahol a burgonyának csak egészen csekély szerepe van. A szabadföldi gyökérgubacs fonálféreg ellen rezisztencia források sem ismeretesek. Ezért tehát a közeli jövőben a termesztők reálisan nem számolhatnak a rezisztens fajták nyújtotta védekezési lehetőségekkel. Az idegen, földdel szennyezett eszközök, gépek, anyagok használatának elkerülése jó megelőzési módszer. Főképp ott hatásos, ahol nagyjából mentes földterületek váltakoznak szélsőségesen fertőzött területekkel, illetve az újabb fajok behurcolását lehet ezzel megakadályozni. Mivel abszolút mentes föld alig található, önmagában ez a módszer nemelegendő, mert helytelen növényválasztással, agrotechnikával a csak minimális mértékű fertőzést is fel lehet erősíteni annyira, hogy már komoly gazdasági kártételt okozzon.

A vetésváltás rendkívül fontos. Az egyes termesztési években csökkentve a kedvelt tápnövények ( gyökérzöldség, krumpli, paradicsom, paprika, káposztafélék ) részarányát és növelve a kevésbé kedvelt, vagy a kártevők által meg nem támadott növények ( gabonák, kukorica., retek ) mennyiségét a forgóban a talaj fertőzöttségét nagyon hamar jelentős mértékben le lehet csökkenteni.Vanna k ráadásul olyan növények is, amelyek eredményesen pusztítják a gyökérgubacs fonálférgeket a talajban. Az olajretek, a mézontófű ( más néven facélia, de nem minden fajtának van nematicid hatása! ), vagy a mustár ( a fehér és a barna mustár is jó ) kiváló fonálféregölő hatással rendelkeznek. Ezek mindegyike hatalmas zöldtömeget nevel, zöldtrágyaként jól lehet alkalmazni őket. Lebomlásuk során a különféle mustárolaj-glikozidok és bomlástermékeik okozzák a nematicid hatást. Nemcsak a gyökérgubacs, hanem a talajban lévő összes szabadonélő fonálférget is pusztítják, de a cisztaképző fajok ellen sajnos abszolút hatástalanok. Az ilyen, zöldtrágyázással egybekötött fonálféreg irtást leginkábbaz integrált és a biotermesztésben lehet kihasználni, de a hagyományos termesztésben is van létjogosultsága.
A fonálférgekkel nagyon erősen fertőzött talajokon a kémiai védekezés, a fonálféregölő szerek használata a legjobb, leggyorsabb, mindamellett a legdrágább megoldás. A felhasználható nematicid készítmények azonosak a cisztaképző fonálférgeknél leírtakkal.
A karantén kártevő gyökérgubacs fonálférgek megjelenése nagyon szigorú növényegészségügyi intézkedéseket von maga után. A földet zárlat alá helyezik, bárminemű tevékenységet ott csak a Növény-és Talajvédelmi Szolgálat szoros ellenőrzése és előzetes engedélye mellet lehet végezni. A terményt megsemmisítik. A termeszthető növények körét szigorúan meghatározzák, ellenőrzik. A karantén fonálférgek azonosítása nem a termelő feladata, mivel még szakemberek számára is nehéz feladat. Minden gyanús esetben célszerű a falugazdászhoz, vagy közvetlenül a növényegészségügyi hatósághoz fordulni.