Kórokozó:
Sztollbur fitoplazma
Ez a burgonyát károsító szervezet is szabad
szemmel láthetetlen, akárcsak a vírusok, néhány
tulajdonságban hasonlít is rájuk, de genetikai
állománya és felépítése eltér
a vírusokétól.
Tápnövény:
A sztollbur jó néhány burgonyaféle termesztett
növényen ( krumpli, paradicsom, paprika, padlizsán,
dohány ), valamint gyomon is elõfordul. Gyakori olyan,
nem burgonyaféle gyomnövényeken is, mint pl. az apró
szulák ( Convolvulus arvensis ), vagy a különbözõ
herefélék ( Trifolium spp. ).
A betegség
elõfordulása, fontossága:
A burgonya sztollburos betegsége Európa déli, keleti
és középsõ részein gyakori, de Törökország
és Izrael is fertõzött. A kórokozó
viszonylag ritkán okoz kiterjedt járványokat, bár
2002-2003-as magyarországi kártétele már
helyenként járványos méreteket öltött.
A forró, száraz nyarak betegsége, amikor a terjesztõ
vektorok
(kabócák ) egyedszáma és aktivitása
nagyobb, mint más évjáratokban. Szélsõségesen
száraz, meleg években a sztollbur nagyon nagy, akár
80 %-os termésveszteséget is okozhat és a maradék
termés ( fõleg a kései fertõzések
után ) is fonnyadt, gumiszerû, piaci értékesítésre
alkalmatlan lesz.
Tünetek, összetéveszthetõ betegségek, elváltozások:
A
kórokozó egy fokozatosan kialakuló hervadást,
majd száradást idéz elõ a megtámadott
burgonyanövényen.A levelek egy kissé felfelé
sodródnak, kanalasodnak, enyhe pirosas-lilás színt
öltenek. A levelek kissé sárgásak, a pirosas
elszínezõdés általában csak a hajtás
csúcsán, a fiatal leveleken figyelhetõ meg, de
nem mindig. Egészségesen is antociános, lilás
levelû fajtáknál ( Dura, Symphonia ) ez az elszínezõdés
sokszor nehezen észlelhetõ, A burgonya növény
szárán a levélhónaljakból új
szárak törnek elõ tömegesen, a lombozat besûrûsödik,
boszorkányseprû alakul ki. Az újonnan kialakuló
hajtások töve gyakorta hagymaszerûen duzzadt, ritkábban
hajtás helyett kisebb, zöld gumócskák, a hajtásgumók
alakulnak ki.
A
gumók, megvastagodások is gyakran lilás színûek.
Késõbb a növény a hervadás végén
elszárad. A gumók fonnyadtak, ráncosak, gumiszerûek
Az ilyen fertõzött gumók általában
cérnacsírákkal hajtanak ki, termést nem
fognak hozni. Ritkán a virágokon is jelentkeznek tünetek,
a virágok torzulnak, zöldes színûek lesznek.
A gumón kialakuló tünetek, a gumiszerû, hosszirányban
ráncos gumók összetéveszthetetlenek. Semmilyen
más kórokozó nem képes "gumigumók"
képzésére.
A lombozaton kialakuló tünetek hasonlítanak a burgonyahimlõ
( Rhizoctonia solani ), illetve a nyári hervadás ( Colletotrichum
coccodes ) tüneteire. A nyári hervadás nem hoz létre
sem lilás pirosas elszínezõdést, sem megvastagodott
hajtástöveket. A burgonyahimlõ lombtünetei nagyon
hasonlóak a sztollbur tüneteire, bár a lilás
elszínezõdés a sztollbur esetében sokkalta
gyakoribb és intenzívebb. Ilyenkor a gumiszerû gumók
megléte, vagy hiánya a döntõ bélyeg
a betegség felismeréséhez.
A kórokozó életmódja:
A kórokozó a megfertõzött vetõgumóban
, illetve az évelõ gyomnövényekben telel át.
Mivel a fertõzött vetõgumó életképtelen
cérnacsírákkal hajt ki, ennek az áttelelési
formának nincs jelentõsége.
Annál inkább
a gyomoknak, melyek közül hazánkban az apró
szuláknak van döntõ jelentõsége. A
kórokozót vektorszervezetek, mégpedig különbözõ
kabócák viszik át a szulákról a burgonyára.
Az egyik leggyakoribb vektor a mindenütt közönséges
Hyalesthes obsoletus faj.
A kórokozó perzisztens, tehát a betegség
átviteléhez számottevõ idõ szükséges.
Mivel mind az átvitel idõigényes, mind pedig a
betegség inkubációs ideje ( a fertõzés
és az elsõ tünetek megjelenése közötti
idõszak ) nagyon hosszú ( másfél - két
hónap ), a tünetek általában nyáron,
a tenyészidõszak második felében jelentkeznek.
Védekezés:
A burgonya sztollburja ellen rezisztencia nemesítés nem
folyik, tehát a betegség ellen rezisztens fajták
sincsenek.
Az államilag ellenõrzött, fémzárolt
vetõgumó szavatoltan mentes ettõl a kórokozótól,
de ez csak a cérnacsírás, és késõbb
elhaló, tõhiányt okozó gumóktól
véd, a mentes szaporítóanyag a táblán,
nyáron fertõzõdik el.
Az inszekticides állományvédelem a vektor kabócák
ellen hatásos, de eléggé költséges,
ezért direkt csak a sztollbur veszély miatt külön
nem szokás permetezni. A burgonyabogár ellen engedélyezett
készítmények mind alkalmasak a kabócák
visszaszorítására, kivéve a Bacillus thuringiensis
biopreparátum hatóanyagú Novodort, a specifikus
gyomormérgeket
( Regent, Bancol, Padan ) és a rovar növekedés és
fejlõdésszabályozó készítményeket
( Ekos,
Match, Nomolt és még néháy készítmény
).
A tábla és környezetének hatékony gyommentesítése,
különös tekintettel az évelõ apró
szulákra nagyon jó hatékonysággal képes
a fertõzést visszafogni. A folyamatos odafigyelés
a szulákra és a folytonos védekezés eredményeként
a fertõzöttség egy nagyon alacsony, számottevõ
gazdasági kárral nem járó szintre fog lecsökkenni.