A speciális igények ( pl. hasábburgonya, chips, pürépor ) kielégítésére, egyes élelmiszeripari technológiák alapanyagát előállító burgonyatermesztés Magyarországon egyre inkább terjed. A hazai termelők azonban - tisztelet a kivételnek - csak a "szentháromság", vagyis a Cleopátra, Kondor, Desirée fajták igényeit, termesztés technológiai fogásait ismerik kellő mértékben, a sokkalta igényesebb új fajták a termesztés első éveiben jelentős problémákat okozhatnak, amelyek a szigorú átvételi előírások alapján esetleg meghiúsíthatják a megtermelt árú értékesítését. A hasábburgonya alapanyag még értékesíthető ugyan a piacon ( ha nem venné át a termeltető egyes minőségi kifogások miatt a tételt ), de a chips krumplik piacon gyakorlatilag eladhatatlanok.
Az ilyen jellegű termesztésnél mindenképp a fajta minél részletesebb leírásából kell kiindulni. Ilyen a termeltetőtől általában beszerezhető, mivel már régóta, több termőhelyen dolgozott a fajtával. Sok olyan adathoz, tapasztalathoz lehet ilyenkor hozzájutni, amely a hivatalos leíró fajtajegyzékben sem található meg. A speciális fajták termesztésénél mindenképpen a fajta igényeinek minél jobb kielégítése a cél. Itt nem mennyiséget, hanem minőséget kell termelni.

A chipsgyártás során a túl nagy, repedt, üreges, vasfoltos, vírusos gyűrűsfoltossággal sújtott, túl fiatal, alakhibás gumók az átvételnél adott, előre megszabott % felett kizáró okot képeznek az átvételkor. A vasfoltosság és az élettani hibák kiküszöbölése miatt a minél egyenletesebb vízellátás nélkülözhetetlen. Emiatt viszont a fitoftóra fertőzés veszélye megnő, érdemes erre gondot fordítani, főleg akkor, ha a fajta fitoftórára nagyon fogékony. A vírusos eredetű terméscsökkenés és a gyűrűsfoltosság ellen csak fémzárolt, lehetőleg minél magasabb szaporulati fokú vetőgumó használatával lehet védekezni, illetve egyes kései fajtáknál a levélsodró vírus ellen a csávázószerek használata is engedélyezett. A chips termesztés jó üzlet, ne kockáztassuk feleslegesen olcsó, esetleg saját előállítású vetőgumóval a termesztés sikerét, jövedelmezőségét.
Mivel a chips és hasábburgonya alapanyagot sokszor exportra is termelik, ilyen esetekben a területnek és a termésnek zárlati károsítóktól mentesnek kell lenniük. Ezt az NTSZ ellenőrzi. Ilyenkor pl. a rezisztens fajta termése sem használható fel, csak hazai feldolgozása engedélyezett ( pl. cisztaképző fonálférgek fertőzése esetén ).
A célfajtáknál annyira a minőség áll a termesztés középpontjában, hogy kiváló fogyasztói minőséget produkáló fajták ( pl. hasábburgonya: Russet Burbank ) esetében még szélsőséges mértékű fogékonyság mellett (pl. Russet Burbank: fitoftóra fogékonyság) is ragaszkodhatnak a termeltetők az adott fajtához. Ilyenkor vagy csak rendkívüli ráfordításokkal lehet a fajtát megtermelni ( ez azért az árában is tükröződni szokott! ), vagy fel kell hagyni a termesztéssel.
A célfajták termesztése során tehát nem hagyományos burgonyatermesztés, hanem az adot fajta igényeit maximálisan kielégítő speciális termesztés folyik, annak minden lehetséges növényvédelmi vonzatával. Gyakorta a célfajták valamilyen szempontból nagyon fogékonyak egyes betegségekre, kártevőkre, élettani elváltozásokra. Ezek kiküszöbölése általában plusz költséggel jár, de ez a kiadás -. Hacsak nem követünk el nagyobb technológiai hibát - az árban mindenképpen megtérül.
A feldolgozóipari célfajták termesztése, növényvédelme "macerásabb", mint a hagyományos fajtáké, de megéri.