Betegség neve: Nyári hervadás
Kórokozó:
Colletotrichum coccodes
Ez a hiányos fejlődésmenetű talajgomba Európa csaknem minden talajában,
mindenfelé előfordul. A kórokozó nagy termésveszteségeket képes okozni
száraz, meleg évjáratokban, tipikus gyengültségi betegség.
Tápnövény: Burgonya, nagyon ritkán más növényeken is előfordul.
A betegség előfordulása,
fontossága:
A nyári hervadásért felelős talajgomba Európa minden országában jelen
van, de számottevő károkat a melegebb éghajlatú területeken okoz. A
kórokozó tipikus melegkedvelő gomba, amely leginkább stresszelt, legyengült
növényeket támad meg. A kórokozó által okozott kártétel jelentősége
leginkább abban áll, hogy az aszály okozta károkat nagymértékben súlyosbítja.
Tünetek, összetéveszthető
betegségek, elváltozások:
Nyáron a burgonya növény levelei hervadnak, a levélzet sárgul, kissé
kanalasodik. A kórokozó ugyanakkor nem támadja meg a levélzetet, a lombozaton
jelentkező tünetek a gyökereket és a sztólókat ért károsítás következményei.
A sztólók és a gyökerek elbarnulnak, enyhén földszagúak, majd szárazon
elkorhadnak. A kórokozó kisebb-nagyobb elhalt foltokat képes ritkán
okozni a gumó héján is.
A
gumók gyakorta fonnyadtak, kissé gumiszerűek. A sztólón, általában közel
a gumóhoz a kórokozóra nagyon jellemző ibolyáslila színű elszíneződés
észlelhető, a sztóló maradványai a gumóra rászáradnak, attól nehezen
választhatók el. A lilás elszíneződés nagyon száraz évjáratban, sárga
héjú fajták esetében a gumó héján is előfordulhat anélkül, hogy a gomba
elhalást okozna.
Az
elhalt sztólókon, ritkábban az elszáradt szár alapi részén nagyobb barnás
foltok keletkeznek, vagy az egész rész elbarnul. Az elhalt részeken
apró, mákszemnyi szürkés fekete pont észlelhető, ezek a gomba termőtestjei,
szaporító képletei.
A hervadás nagyon közönséges tünet, hiszen oly sok minden (aszály, élettani problémák, más betegségek, állati kártevők,) okozhatja. Ugyanakkor a sztólók ibolyáslila elszíneződése egyszerűvé és könnyűvé teszi a kórokozó felismerését és azonosítását. A gumiszerű gumók jelenléte miatt a sztollburral való összetéveszthetőség veszélye fennáll, de a sztopllbur fitoplazma sosem okoz a sztólókon lila elszíneződést.
A
kórokozó életmódja:
A nyári hervadás kórokozója micélium, spórák, vagy szkleróciumok (tartós
nyugalmi állapotra képes tömör micéliumhalmaz, kitartó képlet) alakjában
telel át a talajban, vagy a gumón. A gomba szélsőséges melegkedvelő,
fejlődésének hőoptimuma 25 és 30 Celsius fok között van. A legyengült,
stresszelt növényeket támadja meg micéliuma, amely a talajból, a spórákból,
esetleg a szkleróciumokból indul fejlődésnek. Szaporító képletei és
áttelelő képletei (a szkleróciumok) az elhalt sztólókon, vagy az elszáradt
szárak tövén képződnek. A növényt aktívan támadja meg, de inkább passzív
úton, talajjal együtt terjed.
Védekezés:
A kórokozó leküzdése ellen fontos a növényegyedek legyengülésének elkerülése,
a kielégítő és egyensúlyban levő tápanyag és vízellátás. Súlyos kártételek
után célszerű a vetésváltásban hosszabb, 5-6 éves forgót beiktatni a
krumpli számára. A fonálférgek elleni általános talajfertőtlenítőkkel
( pl. Basamid ) végzett kezelések rendkívül erőteljesen csökkentik a
kórokozó egyedszámát a talajban. Csak a kórokozó ellen ez a fajta kezelés
aránytalanul drága lenne, de ha már egyszer történt ilyen kezelés, nem
árt tudni erről a jótékony mellékhatásáról. A kórokozó ellen rezisztens
fajták nem ismeretesek, a gomba nem túl nagy jelentősége miatt nem tárgya
a burgonya rezisztencia nemesítésének. A kórokozó talajgomba ellen permetezőszerekkel
nem lehet védekezni, ugyanakkor azok a csávázószerek, amelyek a fómás
és a fuzáriumos szárazkorhadás ellen hatásosak, jó hatékonysággal rendelkeznek
a nyári hervadás ellen, bár a kései (júniusi) fertőzéseket a csávázószerek
nem képesek megakadályozni. Szélsőségesen száraz tavasz esetén a csávázószerek
hatóanyaga nem tud felszívódni a növénybe, így hatásuk gyengébb lehet,
esetleg el is maradhat.