Kártevő neve: Drótférgek, Pattanóbogarak ( Agriotes, Athous, Melanotus ) fajok lárvái

Tápnövény:
A drótférgek teljesen polifágok, rendkívül sok tápnövényen képesek táplálkozni. Néhány nagy pattanóbogár fajnak, mint pl. az Athous fajoknak pantofág táplálkozási tulajdonságai is vannak, vagyis növényevő, korhadékevő és ragadozó módon is képesek táplálkozni.

A kártevő előfordulása, fontossága:
A drótférgekkel Európa valamennyi államában találkozhatunk, legfeljebb csak más fajok vannak Dél-, Észak-, vagy Közép-Európában. A lárvák a gyökereken táplálkoznak, a gumókba aknákat, járatokat fúrnak. Alapvetően minőségi kártevők, az erőteljesen károsított burgonya tételek nem piacképesek.

Tünetek:
A hosszúkás testű lárvák berágják magukat a gumó húsába, össze - vissza fúrkálják a gumót. A járatok fala később elparásodik, bebarnul. A drótférgek járatai bármerre haladhatnak a gumóban, keresztezhetik is egymást Csak kicsiny nyílást készítenek a gumó héján. A járatok később a nedves talajban elfertőződhetnek, a drótférgek károsítása talajgombák ( pl. Fusarium ), vagy baktériumos rothadás fertőzését jelentősen segíthetik. A burgonyamoly hasonló járatokat okoz a gumóban, de járatai a felszínhez közeliek, nem keresztezik egymást. A levedlett lárvabőr, bábing jelenléte a gumón a burgonyamolyra jellemző. Kis gyakorlattal a két kártevő könnyedén megkülönböztethető egymástól.

A kártevő leírása:
A bogarak 5 - 35 mm hosszú, hosszúkás testű, jól repülő rovarok. Életciklusuk 1 - 4 évig is tarthat, a nagy pattanóbogaraké hosszabb. A bogarak gyakran tartózkodnak és táplálkoznak virágokon, főképp ernyős- és fészkesvirágzatú gyomnövényeken. A kártevők a lárvák, amelyek 3 - 30 mm hosszúak, vörösrézre emlékeztető színűek, nagyon hosszúkás testűek, Apró rézdrót darabkára emlékeztetnek. A lárváknak 3 pár lábuk és sötétbarna, lapos fejük van. A talajban élnek, gyökereken táplálkoznak.

A kártevő életmódja:
A drótférgek telelnek át a talajban, mélyen a fagyhatár alá húzódva. Az egyes pattanóbogár fajok több (1-4) évig fejlődnek, a nagy Athous fajok fejlődése a leglassabb. A bogarak jól repülnek, szívesen táplálkoznak virágokon. A szántóföldek körül gyakori gazos, ruderáliás területeken ezek a bogarak szívesen összegyűlnek táplálkozni, kedvelik az ernyős-, és fészkes virágzatú gyomokat. A bogarak a tojásrakáshoz nedves talajt igényelnek. A fiatal lárvák eleinte humuszanyagokkal táplálkoznak, később általában gyökereket, más talajfelszín alatti növényi részeket esznek. Ritkán a növény belsejében a talajszint fölé is hatolnak (pl. kukoricán). A drótférgek általában a gumót támadják meg, a szárat ritkábban és járatokat rágnak beléjük. A kártevők jelenléte valamennyi humusz jelenlétét feltételezi a talajban ( fiatal lárvák tápláléka ), a nyers futóhomokon, humusszegény talajokon sokkal kevesebb a drótféreg.

Védekezés:
A genetikai védekezés a drótférgek ellen Bacillus thuringiensis endotoxin termeléséért felelős gén beültetésével mind Magyarországon, mind pedig az EU-ban tilos.Rzeisztens fajták ezek ellen a kártevők ellen nem ismeretesek. A termesztett fajták drótféreg általi károsodásában nincs számottevő különbség.
Általánosságban elmondható, hogy a drótférgek az elhanyagolt földek kártevői. A folyamatos és hatékony gyomirtás, amely a szántóföldek szegélyére is kiterjed, a virágzó gyomnövények irtása a szántóföldek környezetében jó hatékonyságú a károsító ellen.A kémiai védekezés szintén eredményes lehet. A csávázószerek és talajfertőtlenítő szerek hatékonysága e kártevő csoport ellen igen jó, bár néhány készítmény (pl. karbofurán) használata nagyobb környezeti veszélyeztetéssel jár.
A totális hatású talajfertőtlenítő szerek szintén kiváló, totális irtó hatással rendelkeznek, de tartamhatásuk nincs. Használatuk esetén feltétlenül bioteszttel kell meggyőződni a talaj vegyszermentességéről.
A felhasználható készítmények a következők: