A rovarkártevők neve: Myzus persicae (Zöld őszibarack levéltetű), Myzus ornatus (Lila levéltetű), Acyrthosiphon pisum (Zöldborsó levéltetű), Aphis fabae (Bab levéltetű), Cavariella aegopodii (Fűz sárgarépa levéltetű), Cavariella pastinacae (Paszternák levéltetű), Dysaphis crataegi (Galagonya sárgarépa levéltetű).

Gazdanövények:
A gazdanövények köre függ attól, hogy konkrétan melyik levéltetűről van szó. A gazdanövények közé tartozik a sárgarépa, petrezselyem, paszternák és más zöldségfélék, gyümölcsfák, szántóföldi növények, stb.

Előfordulás és jelentőség:
A levéltetvek csak ritkán felelősek fontos gazdasági veszteségekért, és ez speciális vidékeken fordul elő. Számos levéltetű vírushordozó, és ebből a szempontból a levéltetvek által okozott kár gyakran meghaladja azokat a veszteségeket, amit a levéltetvek táplálkozása okoz. A Myzus persicae (Zöld őszibarack levéltetű) a legtöbb növény szempontjából a legkártékonyabb levéltetű, és számos fontos vírusnak az uralkodó vírushordozója.

Tünetek:
A levéltetvek által megtámadott leveleken foltokban sárga elszíneződés jelenik meg, általában a levél fonákján; a levelek később kiszáradhatnak, és elhervadnak vagy felpöndörödnek. Néhány levéltetű faj hólyagot képez - ezek a növény szöveteinek gömb- vagy orsó alakú duzzanatai. A hólyagok, amelyek gyakran megbarnulnak, rengeteg levéltetvet tartalmaznak, amelyek az összes fejlődési szakaszt képviselik A növényeket a levéltetvek táplálkozása és mérgező nyála károsítja, a károkozás jelentheti a levélzet deformálódását, a levelek felcsavarodását, csésze alakúvá domborodását és csomósodását. A levéltetvek táplálkozása elgyengíti a növényt, és a ragacsos, cukros ürülékük lerakásával is együtt jár, ami a szövetek felszínét mázszerű bevonattal borítja, ami penész kialakulásához szolgáltathatja az alapréteget.

A rovarkártevők leírása:
A levéltetvek általában kicsi, lágytestű, körte alakú rovarok, amelyeken hosszú csápok és egy pár jellegzetes tölcsér (potrohcsövek) található. Áttetsző testük leggyakrabban zöld, barna, sárga vagy fehér, a fajtól függően. A legfontosabb levéltetvek leírását az alábbiakban közöljük:

Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) - a petéket Prunus sp. fákra rakja le. A peték kb. 0,6 mm hosszúak és 0,3 mm szélesek, és ellipszis alakúak. A peték kezdetben sárgák vagy zöldek, de rövidesen megbarnulnak. A lárvák kezdetben zöldesek, de rövidesen sárgássá válnak, és nagy hasonlóságot mutatnak az elevenszülő (szűznemző, lárvát szülő) teljesen kifejlett egyedekkel. A szárnyas levéltetveken a fej és a tor fekete, a potroh sárgászöld, nagy sötét folttal a háton. 1,8-2,1 mm hosszúak. A szárnyas zöld őszibarack levéltetvek láthatólag majdnem minden elérhető növényen megpróbálnak megtelepedni. Gyakran elhelyeznek a növényen néhány fiatal egyedet, aztán tovább repülnek.

Zöldborsó levéltetű (Acyrthosiphon pisum) - a kifejlett egyedeken keskeny, sötét sávok vannak mindegyik, csápot hordó szegmens végén. A lárvák jellegzetesen sárgászöld színűek.

Bab levéltetű (Aphis fabae) - ezeken a lágytestű, körte alakú rovarokon a testüknél rövidebb csápok, és egy pár jellegzetes tölcsér (cornicle = szívócsőszerű nyúlvány) található. Lehetnek szárnyasak vagy szárny nélküliek, de a szárny nélküli formák gyakoribbak. A bab levéltetű 2-2,6 mm hosszú teste sötétzöld vagy fekete, és fehér nyúlványok vannak rajta. A pete szakasz valószínűleg nem fordul elő. a lárvák kisebbek, mint a teljesen kifejlett egyedek, az utolsó lárvaállapotban 5-7 pár fehér folt van a potrohuk hátán.

A rovarkártevők életmódja:
Az életmód, az életciklusok részletei különbözőek, attól függően, hogy konkrétan melyik levéltetű fajról van szó.
Általában az alábbi ciklusokról beszélhetünk:
Tavasszal az áttelelt petékből nőstények kelnek ki, amelyek eleven fiatal egyedeknek, csupa nősténynek adnak életet (naponta akár 10-nek, vagy annál is többnek). Ez lehetővé teszi, hogy a levéltetű telep (kolónia) mérete gyorsan növekedjék, különösen, ha ez épületen belül van. Ősszel hímek jönnek létre, és a megtermékenyített nőstények petéket raknak le, a szabad ég alatt történő áttelelés céljából. A fényes fekete petéket bimbók és kérgek repedéseibe rakják le. Szárnyas kifejlett egyedek csak akkor jönnek létre, ha a kolóniának erre a továbbvándorlás miatt szüksége van. Túlzsúfoltság, vagy kedvezőtlen éghajlati körülmények pl. stimulálhatják a szárnyas egyedek létrejöttét.

Védekezés:
A levéltetvek elleni védekezésre rovarölő szerek használatosak, általában a kifejlett egyedek első megjelenésekor (lambda-cyhalothrin - Karate, dimethoate - Bi 58 EC New, pirimicarb - Pirimor, triazamate - Aztec, stb.), de a levéltetvek mobilitása, és nagy populációk gyors vándorlása (migráció) miatt a védekezés nem mindig megfelelő. A gyökérzöldségek és kultivárok között az egyes fajták nagy különbségeket mutatnak a levéltetvek támadásával és telepképződésével szembeni fogékonyság terén. A vírus gazdanövényeként szereplő gyomnövények eltávolítása vagy visszaszorítása segít a betegség levéltetvek által történő továbbításának csökkentésében.