Kórokozó:Botryotinia fuckeliana (anamorph - Botrytis cinerea)

Leírás:
Azoknak a szöveteknek a felszínén, ahol megtelepedett, a gomba szürke myceliumot termel, valamint mikroszkopikus méretű konídiumok (ivartalan spórák) tömegét, apró, szőlőszerű fürtökben (cluster). Ezek üvegszerűen átlátszóak vagy fakó barnák, méretük 7-21 x 2,4-10 millimikron.
A Botrytis cinerea szkleróciumokat is termel, amelyek az elfoglalt szöveten vagy a myceliumon alakulnak ki. A szkleróciumok feketék, kompaktak, átmérőjük 1-15 mm. A szkleróciumok általában konídiumokat termelnek, és esetenként fertőző gombafonalakat (hifa = hypha), amelyek közvetlenül behatolhatnak. A szkleróciumok apotheciumokat (ivaros termőtest) is termelhetnek, amelyek aztán tömlőspórákat (ascospóra) termelnek, amelyek szintén fertőzőek.

Gazdanövények:
A szürke penészes rothadás jelentős károkat okoz a tárolt sárgarépában, paszternákban, takarmányrépában, céklarépában, cikóriában, endíviában, tarlórépában és sok más növényben. Szabadföldön a gomba megfertőzheti a gyökér- és levélzöldségeket, a napraforgót, repcét, padlizsánt, paprikát és sok más gyümölcsöt.

Előfordulás és jelentőség:
A Botrytis a legtöbb zöldség- és gyümölcsnövényt megtámadja, és a legfontosabb kórokozók közé tartozik. A gomba elsősorban a virágokat károsítja és a gyümölcs rothadását idézi elő, de elnedvesedést, a bimbó rothadását, a szár üszkösödését vagy rothadását, levélfoltosságot vagy penészedést, a hagyma, gumó vagy gyökér rothadását is okozhatja. A Botrytis a hidegen tárolt, majd szállított zöldségeknél és gyümölcsöknél is problémát jelent, mert a gomba funkcióképes a fagypontot alig maghaladó hőmérsékleten is. Néhány kivételtől eltekintve a Botrytis főleg a lágy szöveteket (virágszirmok, bimbók vagy fiatal palánták), a legyengült vagy sérült szöveteket, az elöregedő vagy elpusztult szöveteket támadja meg. Aktívan növekedő szöveteket, a virágszirmoktól eltekintve, ritkán támad meg közvetlenül.

Tünetek:

A Botrytis által okozott betegség tünetei nagyon változóak, a megtámadott gazdanövénytől, illetve növényrésztől függően. Általános tünetnek tekinthető a szürke vagy barna elszíneződés, vizenyősség, és egy bolyhos, fehéres-szürke vagy vörösesbarna penész (mycelium és spórák), amely a fertőzött területeken alakul ki. Hűvös, párás körülmények között a penész fehér színű maradhat.

A palánták összeomlanak a száron, vagy a talajfelszínhez közel jelentkező lágy, vörösesbarna-barna, vízzel átitatott rothadás következményeként. A tipikus szürke penész hamarosan kialakul a lebomlott, elpusztult szöveten. A zöldség- és virágpalánták Botrytis által okozott elnedvesedése elsősorban hideg keretekben fordulelő, ahol a páratartalom magas, de szabadföldön is előfordulhat, ha a vetőmag szkleróciummal vagy myceliummal fertőzött,vagy ha a Botrytis jelen van a talajban.

A sárgarépa vagy a petrezselyem gyökerét a növekedés okozta repedéseken, bevágásokon, rovarok által okozott sérüléseken, vagy más kórokozók által előidézett sebeken (lesio) keresztül behatoló konídiumok fertőzhetik meg. A fertőzött gyökérszövet vizenyőssé válik, sárgászöld vagy szürkésbarna, szabálytalan alakú sebek alakulnak ki, amelyek kissé lágy és szivacsos textúrájúak. Kedvező körülmények között a sebek felszínén mycelium és konídiumok fejlődnek ki.

A kórokozó életmódja:
A Botrytis cinerea a talajban telel át, növénymaradványokon kialakult mycelium formájában, és fekete, kemény, lapos vagy szabálytalan alakú szkleróciumok formájában, a talajban és növénymaradványokban, vagy a vetőmagok közé keveredve. Életerős fiatal palántákat nem támad meg, de az elöregedő levélzetet a levegőben terjedő spórák, vagy a talajjal vagy növénymaradványokkal való érintkezés megfertőzhetik. A gomba mindennel terjed, ami talajt vagy növénymaradványokat mozgat meg, vagy szállít, vagy szklerócimokat továbbít. A gombának szabad nedvességre és nedves felszínekre van szüksége a csírázáshoz, emellett a hűvös (15-25 Celsius fok), nedves időjárás és szélcsend, vagy csak enyhe szellő jelentik a fertőzéshez az optimális feltételeket. Hűvös, nedves, rosszul szellőztetett melegházak ideálisak a betegség terjedése szempontjából, és a Botrytis által okozott betegségek valószínűleg a leggyakrabban előforduló betegségei a melegházban termesztett növényeknek, különösen tavasszal és ősszel, amikor a melegházak ventilátorait éjszakára lekapcsolják a hőveszteség elkerülése miatt. A melegházban előforduló szürke penészt gyakran a rossz menedzsment következményének tartják.

A betakarított gyökerek a levélmaradványok, a gyökérhez tapadt talajszemcsék révén viszik magukkal a fertőzést. Tárolás alatt a fertőzés tovább terjedhet a mellettük lévő gyökerekre, közvetlen érintkezéssel, vagy nagyobb távolságra is eljuthat a levegőben szálló spórák útján. A Botrytis által okozott rothadás fontos az olyan zöldségeknél, amelyeket hetekig vagy hónapokig tárolnak, 0-10 Celsius fok közötti hőmérsékleten. Ha a fertőzés már bekövetkezett, a gomba képes növekedni a 0-35 Celsius fok közötti hőmérsékleten is. A konídiumokat párás légáramlatok, csapódó víz, eszközök, ruhák szállítják az egészséges növényekhez, ahol újabb fertőzést okoznak. A konídiumok általában nem hatolnak be közvetlenül az egészséges szövetbe, inkább sérüléseken keresztülfertőznek, vagy először elpusztult szöveteken telepednek meg, és innen nőnek bele a növény egészséges részeibe.

Védekezés:
A szürke penész elnyomható, ha nem alkalmazunk emelőműves öntözést és locsolást a reggeli órákban, hogy időt adjunk a leveleknek és a virágoknak a felszáradásra. A növények közötti megfelelő távolság javíthatja a szellőzést és gyorsíthatja levelek száradását. A védekezés módszerei az alábbiakban foglalhatók össze:
- Vásároljunk ajánlott fajtától származó, jó minőségű vetőmagot.
- Kerüljük a nehéz talajokat, a túl sok mag elvetését, a növények túlzsúfoltságát, a rossz szellőzést, a túl mélyre történő ültetést, a túlzott műtrágyázást (különösen a nitrogénnel kell vigyázni), és a nedves talajtakarást.
- A műtrágyázást talajvizsgálat alapján állapítsuk meg.
- A melegház és a magágy talaját tartsuk valamennyire szárazon az ültetés után. Kapjanak a növények sok fényt.
- A melegházakban biztosítsunk maximális szellőzést, kerüljük a túlzott párásságot, és ne engedjük, hogy a levélzeten vízcseppek keletkezzenek. Éjszaka tartsuk a melegház hőmérsékletét melegebben, mint a külső hőmérséklet, hogy ezáltal megakadályozzuk, hogy víz kondenzálódjon a leveleken.
- A felszínen locsoljunk. Tartsuk a vizet távol a levélzettől. Locsoljunk korán a nap folyamán, hogy a leveleknek legyen ideje felszáradni még napnyugta előtt.
- Kerüljük el a gyökerek sérüléseit vagy károsodását betakarítás és kezelés, szállítás alkalmával, és a növénymaradványokat távolítsuk el a tárolótérből. Csak foltmentes, hibátlan, tiszta zöldségeket tároljunk, hűvös helyen, ahol a levegő páratartalma elég maga ahhoz, hogy összeszáradás, összezsugorodás ne következzék be, de csak annyira, hogy szabad nedvesség se keletkezhessen. A hőmérsékletnek a legtöbb zöldségféle esetében a lehető legközelebb kell lennie a fagyponthoz.
- Betakarítás után a növénymaradványokat gondosan gyűjtsük össze, távolítsuk el, és vagy égessük el, vagy szántsuk be.
- A levélzeten alkalmazható gombaölő szerek ritkák, vagy egyes országokban nincsenek törzskönyvezve.