A sárgarépa kétnyári növény, amit ehető gyökeréért termesztenek, amely a növekedés első évében a karógyökér és a hipokotil (hypocotyl) szöveteiből fejlődik.
A fiatal sárgarépa palántákon, a földből való kibújás után rövidesen, világosan elkülönül a karógyökér és a hipokotil. A hipokotil vastagabb, és nincsenek rajta oldalgyökerek. A sárgarépa növény szára a vegetatív időszak alatt éppen csak a talajfelszín felett van, és annyira össze van nyomva, hogy a szártagok (csomóköz = internodium) egyértelműen nem is észrevehetők. A szár vége (apex) csak enyhén konvex, és ilyen is marad a mag kocsány kezdemények megjelenéséig. Ekkor az apex megkeskenyedik, meghosszabbodik, és felfelé nyúlik. További hosszabbodás közben a száron rendkívül sokágú virágzat fejlődik ki.

Levelek:

Az első valódi levél 10-15 nap múlva jelenik meg, és minden új levél ugyanilyen időközönként jelenik meg az aktív növekedés egész időszaka alatt. A levelek és a tőnél lévő rozetta váltakozó állásúak és tömörek. Az új levelek spirál alakban, centripetálisan fejlődnek ki, a megelőző levélnyelek tövének ölelésében. A levél-lemezek két vagy három részből szárnyasan összetettek, a levélkék ismételten osztottak - szabdalt levelek.

Gyökerek:

Anatómiai szempontból a tároló gyökér parenchim jellegű floémból (phloem = rostedénynyaláb háncsrésze) és edényszövetekkel (vascular) áthatott (átitatott) xilemből (xylem = faanyag) áll, egy hengerben csatlakozó kambium (cambium = gyarapító gyűrű) résszel. Azok a jó minőségű sárgarépa fajták, amelyekben nagy a floém-tartalom aránya a xilemhez (a legbelső rész) viszonyítva. A tároló gyökér alakja sok sárgarépa kultivárnál (kultúrnövény változat) kúpos, de a vékonyodás mértéke az egyes kultivároknál más és más. Néhány kultivárnál a gyökér hengeres, kerekített vagy ezen formák közötti valamilyen átmenet. A gyökér hossza a legtöbb kultivárnál 10-25 cm között van. A narancssárga gyökerek mellett ismerünk sárga, vörös, lila, és fehér húsú gyökereket is. Az alpha- és béta-karotin azok a fő pigmentek, amelyek a narancssárga és sárga színt okozzák. A béta-karotin gyakran a teljes karotenoid tartalom 50 %-át, vagy annál is többet tesz ki, és általában kétszerese az alpha-karotinnak. A floém szövetek általában több karotenoidot tartalmaznak, mint a xilem. A xantofillek (xanthophyl) olyan karotenoidok, amelyek a sárga színért felelősek, a likopen (lycopene) határozza meg a vörös színt, az antocianinok (anthocyanin) pedig a lila színt. A fehér színű gyökerekben nincs pigment.

Virágzat:
A virágkezdemény kialakulása a sárgarépánál morfológiai változással jár: a szár viszonylag lapos, leveleket hozó csúcs-merisztémája kiemelt kúpos merisztémává alakul, amely képessé válik arra, hogy a szár meghosszabbodását és a virágzat kialakulását idézze elő. Eleinte a virágos tengely csak kis mértékben növekszik, de azonnal, szabad szemmel is megkülönböztethető. Az ezt követő hetekben a virágot hordó szár nagyon megnyúlik, és elágazások jönnek létre.

Az elsődleges ernyős virág a virágot hordó szárak közül a fő szár végén jelenik meg. A f ő szárból elágazó szárak végén jönnek létre a másodlagos ernyős virágok, és a további növekedéstől és további elágazásoktól függően, harmadlagos, negyedik generációs, sőt még ennél is több ernyős virág generáció alakulhat ki.

Egy nagy elsődleges ernyős virág akár 50 ernyőcskét is tartalmazhat. A sárgarépa virágai általában tökéletesek, kicsik, fehér színűek, esetenként zöldes-fehérek vagy világossárgák. A virágok öt sziromból, öt porzószálból (stamen) és egy ép élű kehelyből (calyx) állnak. A virág fejlődése termőelődzéses (protandria) módon, centripetális irányban megy végbe. A virágok először általában az elsődleges ernyős virág külső szélén, perifériáján nyílnak ki. Kb. egy héttel később a folyamat elkezdődik a másodlagos ernyős virágokon, amit egy hét, vagy kicsit hosszabb idő után követnek a harmadlagos virágok. Az egyes ernyős virágok virágzási időszakának hossza általában 7-10 nap között változik. Így a növény, mint egész a virágzás időszakában lehet 30-50 napon keresztül. A jellegzetes ernyős virágok és méztartók (nektárium) vonzzák a rovarokat, és a beporzást nagyrészt rovarok végzik.

A kifejlődő termés két résztermésből (mericarpium) álló hasadó termés (schizocarpium), mindegyik résztermés kaszat vagy valódi mag. Száradáskor a párban lévő résztermések általában elválnak egymástól. Gyakori a magok nagyságának különböző volta, a grammonként kevesebb mint 500 és több mint 1000 mag között változhat.

A petrezselyem kétnyári növény, amit gyakran egynyári növényként termesztenek. Mindazonáltal, ha a virágzást elnyomják, a petrezselyem rövid életű évelőként is termeszthető. Ezt a termesztési módot azért alkalmazzák, hogy a lomblevélzet többszöri betakarítása lehetővé váljék.
A növények tipikusan egy enyhén megvastagodott, illatos karógyökeret és egy radikális levél rozettát fejlesztenek ki az első évben, és általában elérik a 25-50 cm magasságot. A virágzó növények virágzata azonban könnyen elérheti az akár 100 cm-es magasságot is.
A levelek sötétzöldek és fényesek, a legalsó levélnél a levélnyél hosszú és két-három részből szárnyasan összetett, tojásdad-ék alakú vagy szélesen lineárisan-lándzsa alakban fogazott levélkékkel. A legfelső levelek hármasával álló levelek. Számos levélforma fordul elő, amelyeket egyszerű, fodros vagy páfránylevelűként írnak le, emellett van néhány fajta, amelyek ezen formák közti átmenetet képeznek. A fodros levélformák az enyhén fodros lemeztől (lamina) az erősen fodrozott és mélyen megosztott formákig változóak lehetnek, és néha a botanikai meghatározás szerinti elnevezésük P. crispum var. crispum. Habár ehetőek, ezeket a formákat főleg díszítésként használják. A P. crispum var. neapolitanum elnevezésű, lapos levelű formák hidegtűrő képessége nagyobb, és ízletesebbnek is tartják őket. A páfránylevelű formák nem fodrosak, de a lemez sok kis szegmensre osztott.
A reproduktív növekedési szakasz elején a szár meghosszabbodik, elágazások jönnek létre és a szárak végén tömör ernyős virágok fejlődnek ki, amelyek sok kis sárgás-zöldes virágot foglalnak magukba. A virágot hordó szárak zöldek és szilárdak. A virágok önbeporzók, de általában kereszt-beporzás is előfordul. A magok megjelenése és más jellegzetességek hasonlóak a sárgarépáéhoz, habár a magok enyhén hajlítottak. Kb. 650 mag súlya tesz ki 1 grammot.