Kórokozó:Sclerotinia sclerotiorum

Leírás:
A gomba jellegzetes vattás, fehér myceliumot termel, ami a fertőzött szövetek felszínén jelenik meg. A myceliumon, vagy a belsejében fekete, kerektől a szabálytalanig változó alakú, 3-10 mm széles struktúrák (szkleróciumok) jelennek meg. Amikor aktívak, a szkleróciumok vagy fehér gombaanyagot (mycelium), vagy kis (5-15 mm átmérőjű), vörösesbarna színű, T alakú, termőtesteket (apothecium) termelnek. A termőtestek milliószámra bocsátják ki a tömlőspórákat (ascospora), amelyek, ha a körülmények megfelelők, a levélzet betegségét idézik elő, ha érintkezésbe kerülnek a sárgarépa károsodott, sérült vagy öregedő leveleivel.

Gazdanövények:
Gyökér- és levélzöldségek, repce, napraforgó, uborka és sok más növény (278 nemzetség és 408 faj).

Előfordulás és jelentőség:
A Sclerotinia sclerotiorum a növények egyik legfontosabb és legszélesebb körben elterjedt kórokozója. Ez a gomba a sárgarépa legnagyobb károkat okozó betegsége. Megtámadhatja a növényeket a növekedés időszakában is, de leggyakrabban tárolás közben okoz rothadást.

Tünetek:
A szklerotíniás fertőzés a növekedés bármelyik szakaszában előfordulhat, és a gyökér kiterjedt rothadása előbb bekövetkezhet, mint ahogy a hervadás vagy összeesés a növény felső részén jelentkezne. A kórokozó gomba az elnedvesedésnek nevezett betegséget is okozhatja, de leginkább, tipikusan a felső részt (koronát) fertőzi meg, ahol aztán a raktározás alatt okozott rothadással folytatja működését. A gomba megfertőzi a levél szárának tövét, barna szövetrothadást idézve elő. Egyes levelek elhervadnak és elpusztulnak, majd ezt kis fekete szkleróciumok képződése követi ezeken a halott leveleken. A gomba a levél tövétől gyorsan terjed tovább a korona és a felső gyökérfelszín felé. A fertőzött gyökerek sötétebbek a normálisnál, és lágy, vizenyős rothadás indul meg rajtuk, vagy még kint a földön, vagy tárolás közben. Ennél a rothadásnál nincs nyálkásság, mint a baktériumos lágy rothadás esetében. A betegség első jelei a sárgarépa 7-8 leveles szakaszában jelentkeznek, és ezt követően bármikor előfordulhatnak, egészen addig, amíg az elöregedés meg nem kezdődött.

A betegség a tárolás folyamán, a gyökerek érintkezésével gyorsan terjed. A tároláskor létrejött fertőzést mindig egy jellegzetesen vattás, fehér mycelium kíséri, amely a fertőzött szövetek felszínén jelenik meg. A myceliumon, vagy a belsejében fekete szkleróciumok jelennek meg.
A Pythium vagy Rhizoctonia gombák is okozhatják vattás tömegek növekedését, de nem termelnek a myceliumban szkleróciumokat. A szklerotíniás lágy rothadás általában lágy és vizenyős a rizoktóniás rothadáshoz képest, ami inkább kemény és száraz szokott lenni. A baktériumos lágy rothadás általában nyálkás és rossz szagú, és sokszor ez a másodlagos fertőzés a szklerotíniás és más, gomba által okozott rothadások kapcsán.

A kórokozó életmódja:
A Sclerotinia életciklusának nagy részét szkleróciumok (sclerotium) formában tölti. Ezek egyaránt működnek, mint nyugalmi állapotban lévő testek, és mint rendkívül sikeres túlélő struktúrák, a talajban akár több évig is. Nedves időjárás vagy öntözés után a szkleróciumok csíráznak, apotheciumokat és tömlőspórákat termelve. A spórákat a levegőbe és a levelekbe juttatják. A sűrű levélzet, ami képes megtartania vizet, és a pusztulófélben lévő levelek különösen fogékonyak a fertőzésre. Az elsődleges fertőzés azoknak a leveleknek a szövetén keresztül történik, amelyek nagyon közel vannak, vagy érintkezésbe is kerülnek a talaj felszínéhez közel lévő szkleróciumokkal. A gombák tevékenységéhez nedves talajra van szükség. A levél szövetét megtámadó mycelium képes lefelé növekedni a levélnyélen a gyökér felső részéhez, így kikerülve a gyökér peridermáját, ami a behatolás elé állított mechanikai akadályt képez. Azonban ha egyszer a fertőzés már megtörtént, a sárgarépa gyökerének szöveteiben lévő nedvesség már elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a gomba növekedését. A betegség tünetei a betakarításkor ritkán jelentkeznek, de a gyökerekben már benne van a fertőzés, amikor a tároló helyre kerülnek. Raktározási körülmények között a gomba nem termel spórákat, csak a myceliummal való közvetlen érintkezés útján terjed.

Szabadföldi körülmények között az apothecium-ok fejlődése akkor a legszaporább, ha a talaj hőmérséklete 11-15 Celsius fok. A tömlőspórák ezt követő kibocsátása esőt vagy magas páratartalmat igényel. A levelek tömlőspórákkal történő megfertőzéséhez az optimális körülmények akkor állnak fenn, ha a levelek 2-3 napon át folyamatosan nedvesek, a relatív páratartalom magasabb 90%-nál, és a levegő hőmérséklete 20-25 Celsius fok.

Védekezés:
Hároméves vetésforgó, gabonafélékkel, kukoricával, vagy más nem gazdanövénnyel segít csökkenteni a talajban a Sclerotinia populációt. Más talajművelési módok csökkenthetik a betegség előfordulásának valószínűségét: mélyszántás, árasztás, szervezett öntözéses gazdálkodás, a gyomnövény gazdanövények kiirtása, megfelelő mennyiségű kálium és a túl sok nitrogén elkerülése. A sűrű, tömött lombkorona, amelyben nincsenek nyílások, azzal jár, hogy a talaj közelében magas lesz a páratartalom, és így hosszabb ideig tart a lombkoronában lévő levelek nedvessége, ami a fertőzés ideális körülményeit teremti meg. Ezeknek a körülményeknek a kialakulása elkerülhető, ha a levélzet körül megfelelő levegő cirkulációról gondoskodunk, ami megakadályozza a Sclerotinia megtelepedését és terjedését. A lombkorona záródása után a levélzetoldalának nyesése növelheti a sorok közti szellőzést, és lehetővé teszi a levelek száradását. Sor került ugyan néhány újabb fajta kinevelésére, de a jelenlegi ellenálló képesség (rezisztencia) nem megfelelő.

A betakarítást azonnal követő hűtés és a tárolás idején a 0 Celsius fok hőmérséklet fenntartása elnyomja a bomlási folyamatot. Gombaölő szerekbe való belemártás további előnyöket kínálhat, de a gombaölő szerek használatára vonatkozó engedélyezés korlátozott. Speciális tároláskor a légkörszabályozása hasznos a betegség terjedésének minimumra szorításában. A tárolt gyökérzöldségeket rendszeresen ellenőrizni kell, és minden rothadó gyökeret el kell távolítani és elégetni, még mielőtt a gomba nyugalmi állapotban lévő testeket termel és hullat a padlóra, ezzel az egész tárolóteret megfertőzi.