Kórokozó:Sclerotinia
sclerotiorum
Leírás:
A gomba jellegzetes vattás, fehér myceliumot termel, ami a fertőzött
szövetek felszínén jelenik meg. A myceliumon, vagy a belsejében fekete,
kerektől a szabálytalanig változó alakú, 3-10 mm széles struktúrák (szkleróciumok)
jelennek meg. Amikor aktívak, a szkleróciumok vagy fehér gombaanyagot
(mycelium), vagy kis (5-15 mm átmérőjű), vörösesbarna színű, T alakú,
termőtesteket (apothecium) termelnek. A termőtestek milliószámra bocsátják
ki a tömlőspórákat (ascospora), amelyek, ha a körülmények megfelelők,
a levélzet betegségét idézik elő, ha érintkezésbe kerülnek a sárgarépa
károsodott, sérült vagy öregedő leveleivel.
Gazdanövények:
Gyökér- és levélzöldségek, repce, napraforgó, uborka és sok más növény
(278 nemzetség és 408 faj).
Előfordulás és
jelentőség:
A Sclerotinia sclerotiorum a növények egyik legfontosabb és legszélesebb
körben elterjedt kórokozója. Ez a gomba a sárgarépa legnagyobb károkat
okozó betegsége. Megtámadhatja a növényeket a növekedés időszakában
is, de leggyakrabban tárolás közben okoz rothadást.
Tünetek:
A szklerotíniás fertőzés a növekedés bármelyik szakaszában előfordulhat,
és a gyökér kiterjedt rothadása előbb bekövetkezhet, mint ahogy a hervadás
vagy összeesés a növény felső részén jelentkezne. A kórokozó gomba az
elnedvesedésnek nevezett betegséget is okozhatja, de leginkább, tipikusan
a felső részt (koronát) fertőzi meg, ahol aztán a raktározás alatt okozott
rothadással folytatja működését. A gomba megfertőzi a levél szárának
tövét, barna szövetrothadást idézve elő. Egyes levelek elhervadnak és
elpusztulnak, majd ezt kis fekete szkleróciumok képződése követi ezeken
a halott leveleken. A gomba a levél tövétől gyorsan terjed tovább a
korona és a felső gyökérfelszín felé. A fertőzött gyökerek sötétebbek
a normálisnál, és lágy, vizenyős rothadás indul meg rajtuk, vagy még
kint a földön, vagy tárolás közben. Ennél a rothadásnál nincs nyálkásság,
mint a baktériumos lágy rothadás esetében. A betegség első jelei a sárgarépa
7-8 leveles szakaszában jelentkeznek, és ezt követően bármikor előfordulhatnak,
egészen addig, amíg az elöregedés meg nem kezdődött.
A
betegség a tárolás folyamán, a gyökerek érintkezésével gyorsan terjed.
A tároláskor létrejött fertőzést mindig egy jellegzetesen vattás, fehér
mycelium kíséri, amely a fertőzött szövetek felszínén jelenik meg. A
myceliumon, vagy a belsejében fekete szkleróciumok jelennek meg.
A Pythium vagy Rhizoctonia gombák is okozhatják vattás tömegek növekedését,
de nem termelnek a myceliumban szkleróciumokat. A szklerotíniás lágy
rothadás általában lágy és vizenyős a rizoktóniás rothadáshoz képest,
ami inkább kemény és száraz szokott lenni. A baktériumos lágy rothadás
általában nyálkás és rossz szagú, és sokszor ez a másodlagos fertőzés
a szklerotíniás és más, gomba által okozott rothadások kapcsán.
A kórokozó életmódja:
A Sclerotinia életciklusának nagy részét szkleróciumok (sclerotium)
formában tölti. Ezek egyaránt működnek, mint nyugalmi állapotban lévő
testek, és mint rendkívül sikeres túlélő struktúrák, a talajban akár
több évig is. Nedves időjárás vagy öntözés után a szkleróciumok csíráznak,
apotheciumokat és tömlőspórákat termelve. A spórákat a levegőbe és a
levelekbe juttatják. A sűrű levélzet, ami képes megtartania vizet, és
a pusztulófélben lévő levelek különösen fogékonyak a fertőzésre. Az
elsődleges fertőzés azoknak a leveleknek a szövetén keresztül történik,
amelyek nagyon közel vannak, vagy érintkezésbe is kerülnek a talaj felszínéhez
közel lévő szkleróciumokkal. A gombák tevékenységéhez nedves talajra
van szükség. A levél szövetét megtámadó mycelium képes lefelé növekedni
a levélnyélen a gyökér felső részéhez, így kikerülve a gyökér peridermáját,
ami a behatolás elé állított mechanikai akadályt képez. Azonban ha egyszer
a fertőzés már megtörtént, a sárgarépa gyökerének szöveteiben lévő nedvesség
már elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a gomba növekedését. A betegség
tünetei a betakarításkor ritkán jelentkeznek, de a gyökerekben már benne
van a fertőzés, amikor a tároló helyre kerülnek. Raktározási körülmények
között a gomba nem termel spórákat, csak a myceliummal való közvetlen
érintkezés útján terjed.
Szabadföldi körülmények között az apothecium-ok fejlődése akkor a legszaporább, ha a talaj hőmérséklete 11-15 Celsius fok. A tömlőspórák ezt követő kibocsátása esőt vagy magas páratartalmat igényel. A levelek tömlőspórákkal történő megfertőzéséhez az optimális körülmények akkor állnak fenn, ha a levelek 2-3 napon át folyamatosan nedvesek, a relatív páratartalom magasabb 90%-nál, és a levegő hőmérséklete 20-25 Celsius fok.
Védekezés:
Hároméves vetésforgó, gabonafélékkel, kukoricával, vagy más nem
gazdanövénnyel segít csökkenteni a talajban a Sclerotinia populációt.
Más talajművelési módok csökkenthetik a betegség előfordulásának valószínűségét:
mélyszántás, árasztás, szervezett öntözéses gazdálkodás, a gyomnövény
gazdanövények kiirtása, megfelelő mennyiségű kálium és a túl sok nitrogén
elkerülése. A sűrű, tömött lombkorona, amelyben nincsenek nyílások,
azzal jár, hogy a talaj közelében magas lesz a páratartalom, és így
hosszabb ideig tart a lombkoronában lévő levelek nedvessége, ami a fertőzés
ideális körülményeit teremti meg. Ezeknek a körülményeknek a kialakulása
elkerülhető, ha a levélzet körül megfelelő levegő cirkulációról gondoskodunk,
ami megakadályozza a Sclerotinia megtelepedését és terjedését. A lombkorona
záródása után a levélzetoldalának nyesése növelheti a sorok közti szellőzést,
és lehetővé teszi a levelek száradását. Sor került ugyan néhány újabb
fajta kinevelésére, de a jelenlegi ellenálló képesség (rezisztencia)
nem megfelelő.
A betakarítást azonnal
követő hűtés és a tárolás idején a 0 Celsius fok hőmérséklet fenntartása
elnyomja a bomlási folyamatot. Gombaölő szerekbe való belemártás további
előnyöket kínálhat, de a gombaölő szerek használatára vonatkozó engedélyezés
korlátozott. Speciális tároláskor a légkörszabályozása hasznos a betegség
terjedésének minimumra szorításában. A tárolt gyökérzöldségeket rendszeresen
ellenőrizni kell, és minden rothadó gyökeret el kell távolítani és elégetni,
még mielőtt a gomba nyugalmi állapotban lévő testeket termel és hullat
a padlóra, ezzel az egész tárolóteret megfertőzi.