Kórokozó:Helicobasidium purpureum (anamorph: Rhizoctonia violacea)

Leírás:
A gomba általában steril, lila színű, válaszfalas (septate) mycelium formájában fordul elő, a talajban, vagy fertőzött növényi szövetben. A tökéletesen kifejlett forma - Helicobasidium purpureum - nagyon ritkán fordul elő, tavasszal, a steril myceliumon. Hosszú, az egyik végükön bunkósbot formájú, hajlott bazídiospórák fejlődnek ki.

Gazdanövények:
A Rhizoctonia violacea megtámadhatja a sárgarépát, zellert, petrezselymet, cukorrépát, céklát, burgonyát, napraforgót és sok más zöldségfélét és szántóföldi növényt.

Előfordulás és jelentőség :
A Rhizoctonia violacea a gyökérzöldségek fontos kórokozója, különösen a szabadföldön és tároláskor okozott rothadások miatt. A betegség először nyár közepén jelentkezik, és a táblában általában foltokban található, gyakran olyan területeken, ahol a növények gyengék, vagy a sárgarépa és petrezselyem növény felső része pusztulófélben van.

Tünetek:

A sárgarépa és petrezselyem gyökerén az első tünetek vízszintes, sötétbarna sebek (lesio) formájában jelentkeznek. Ahogy a növény előrehalad az érésben, a növény felső részei elpusztulhatnak, ami a táblában foltokban fordul elő. Úgy tartják, hogy a fertőzés a növekedés korai szakaszában következhet be, nedves időszakok alatt, a tünetek azonban nem észrevehetők, csak később. A betakarításhoz közeli időszakban a sebek összeolvadnak, és nagy, mély, elrothadt területek alakulnak ki a gyökér felső részén. A gyökeret vastag myceliumos szövedék és spórák borítják, és ezek okozzák a jellegzetes lila színeződést. Kis sebek alakulhatnak ki a sárgarépa gyökerén is, de ezek hamarosan megnagyobbodnak, és összeolvadnak, úgyhogy a sárgarépa gyökere teljesen bomlásban lévőnek tűnik. A bomlásban lévő szövetek sötétlilás barnák, kemények és bőrszerűek. Betakarításkor ez általában sekély, de tárolás alatt a betegség okozója lassan mélyebbre hatol a gyökér szöveteibe. A földből éppen kihúzott, fertőzött gyökerekre általában jelentős mennyiségű talaj van rátapadva.

A kórokozó életmódja:
A H. purpureum mint szaprofita (rothadó anyagokkal táplálkozó) marad fenn a talajban, növénymaradványokon. A talaj magas nedvességtartalma, a nehéz talajok, a magas nitrogéntartalmú műtrágyázás és a sok gyomnövény jelenléte kedvez a betegség kialakulásának. Tároláskor a magas relatív páratartalom és a magasabb hőmérséklet kedvez a betegség kialakulásának.

Védekezés:
A betegség elleni védekezés majdnem lehetetlen, ha a későnyári és őszi időjárás nedves. Korábban elvégzett betakarítás, bakhátra való ültetés, vetésforgó, a betakarítás alkalmával a növények óvatos kezelése, a tárolótér tisztasága és rendkívül jó tárolási körülmények biztosítása csökkentheti a betegség általokozott veszteségeket. Az is fontos, hogy a fertőzött talajnak a talajművelés során, és a betakarítást végző gépeken történő szétszórását csökkentsük.