Kártevő neve: Enarmonia formosana

Tápnövény:kajszibarack, cseresznye, meggy, mandula, szilva, őszibarack, berkenye. Ritkán előfordul almán és körtén.

A kártevő előfordulása, fontossága:
Egész Európában elterjedt. Fiatal és termő fákon egyaránt okoz kárt. Leggyakoribb gazdanövénye a mandula, de nagyobb mértékű károkozást megfigyeltek már cseresznyén és kajszibarackon is. A moly a megtámadott fák törzsében és az ágak alsóbb részein szaporodik olyan mértékben, hogy részleges vagy teljes elhalást okozhat. A károkozás a törzsből a felszín alá is terjed és erős fertőzési tüneteket mutat.

Tünetek:
A hernyók szabálytalan alakú járatokat vájnak a kéregben, ami komoly tápanyag-és vízszállítási rendellenességeket okoz. A kéreg külső részén apró tömlők jelennek meg, melyeket ürülékszemcsék borítanak. A tömlők a törzs körül a talajra hullanak. A lárvák sejtburjánzást okozó kártétele után jellegzetes báb-ingek állnak ki. A rendellenességek eredménye a növekedés stagnálása, a csúcshervadás és az ágelhalás.

A kártevő életmódja:

Magyarországon a kártevőnek két teljes vagy egy harmadik, töredékes generációja van. A második generáció L5 stádiumban lévő lárva populációja a kéreg alatt, a járatokban telel át. A bábok áprilisban alakulnak ki, míg az imágók rajzása május első felében figyelhető meg, 25-30 napig tarthat. A sötétbarna, enyhén bronzos, mintás molyok nagysága 7-9 mm. Egyesével rakják le tojásaikat a kéreg felszínére (40-180db nőstényenként). A kikelő hernyók azonnal bekerülnek a kéregbe. Táplálkozás és fejlődés után gubókat képeznek, melyek kiállnak a kéregből, és új generációt hoznak létre.

Védekezés:
Mivel inkább az öreg gyümölcsösek kártevője, kerüljük a az ilyen gyümölcsösök fiatal fákkal való felújítását, alátelepítését.
A lehetséges vegyszeres védekezés a törzsön megjelenő báb-ingek megfigyelésén vagy feromon-csapdázáson alapul. A metszéssel egyidőben alaposan meg kell tisztítani a kérget és a vastagabb ágrészeket, valamint kezelni kell a sebeket. A hatékony védekezést tanácsos előrejelzésre alapozni (fénycsapdák, feromon-csapdák, kéregminták). Magyarországon a rajzás általában május első felében zajlik le. A lepke nem szívesen repül, ezért feromoncsapdával egy gyümölcsösből akár ki is írtható.

A vegyszeres védekezésben a következő készítmények használhatók célzottan a törzsre és a vázágakra: