Kórokozó: Pseudomonas syringae

Tápnövény: kajszibarack, őszibarack, cseresznye, szilva, mandula, alma, körte.

A betegség előfordulása, fontossága:

A baktérium nagyon gyors lefolyású betegséget okoz. A hirtelen pusztulást gutaütésnek nevezik a hétköznapi szóhasználatban. A nyári hónapokban a baktérium az ágak és a levelek felszínén él anélkül, hogy bármiféle tünetet okozna. Aztán az esős ősz folyamán szaporodik, és a lehetséges sebeken keresztül a kambiumba kerül. Az elpusztult kéregszövet helyét nyílt vagy zárt rákos sebek foglalják el. A törzs a legérzékenyebb a baktériumos fertőzésre, melynek kialakulásához a fagy miatt megrepedt kéreg is hozzájárul. A 8-10 éves fák a legérzékenyebbek az apoplexia fertőzésre.

Tünetek, összetéveszthető betegségek, elváltozások:

A legjellegzetesebb tünet a hirtelen pusztulás, mely az egész fát érinti, de lehet részleges is kisebb-nagyobb ágakon.

A kórokozó elsősorban a kambiumot és a kéregszövetet pusztítja el, így a kezdeti hervadást hirtelen lombpusztulás követi, melyet nem kísér elszíneződés. A kéregszövet pusztulása kívülről nehezen megfigyelhető, de egy keresztmetszeti kép tisztán felfedi az okozott kárt, mivel barna és kellemetlen szaga van. Ilyen esetekben a mézgafolyás sem ritka.

A kórokozó életmódja:
Mivel a baktérium sebeken keresztül fertőz, a fertőzés rendszerint a metszési helyeken kezdődik. A pusztulás tavasszal vagy kora nyáron megy végbe. A patológiai tényezők mellett fiziológiai okok is fontos szerepet játszanak az apoplexia kialakulásában. A Leucostoma cincta gomba jelenléte nagymértékben befolyásolja a betegség súlyosságát.

Védekezés:
Használjuk ki a késő tavaszi metszés előnyeit. Rendkívül fontos, hogy a sebeket helyesen kezeljük, és a metszésnél használt szerszámokat sterilizáljuk. A törzsek épségét biztosítani kell. Réztartalmú vegyszerrel permetezhetünk lombhulláskor és tél végén.