Kártevő neve: Rhagoletis cerasi

Tápnövény: A cseresznye és a meggy a legfontosabb gazdanövénye, de okozhat kárt vadcseresznyén, mahaleb cseresznyén, Lonicera tatarica-n, Lonicera xylosteum-on..

A kártevő előfordulása, fontossága:
A kártevő egész Európában elterjedt. A meggy és a cseresznye állandó és kitartó kórokozója. A rovarnak egy generációja van. A gyümölcslegyekhez tartozik, és óriási kárt tud okozni az olyan ültetvényekben és gyümölcsöskertekben, ahol a mikroklimatikus viszonyok kedvezőek, és a területet nem kezelik megfelelően. Ilyen esetekben a kár mértéke akár 50-100% is lehet.

Tünetek:
A lárva, azaz a "kukac" úgy okoz kárt, hogy táplálkozásával járatokat hoz létre a gyümölcsben. A fertőzés következtében a terméshozam gyengül. A lárva az elfogyasztott részekből pépet hoz létre a mag körül, és ürülékével beszennyezi azt. Két rést találhatunk a gyümölcs felszínén. A kisebb rés a tojás lerakásának helye, míg a nagyobb, kerek lyuk az a hely, ahol a lárva elhagyta a gyümölcsöt. A középidőben, illetve későn érő cseresznyefajok esetében a legnagyobb a fertőzésveszély.(Linda, Germersdorfi, Hedelfingeni, Katalin).

A kártevő életmódja:

A kártevőnek évente egy nemzedéke van. Báb formában telel át, 3-8 cm mélységben a talajban. Az imágók rajzása április közepén kezdődik, de akár július elejéig is elhúzódhat és eltarthat. Nincsen kapcsolat a rajzás intenzitása és a fenofázisok között, így a lehetséges védekezési technológiákat ehhez nem lehet kapcsolni. A cseresznyelégy nőstény imágója 4mm hosszú, míg a hím 3-3,5 mm. A testének alapszíne fekete, fejének első része sárgásbarna, a tor vége sárga, és a feketés, 2-2,4 mm hosszúságú potroh egy tojáslerakó csőben végződik. A szárny mintázata nagyon jellegzetes. Az alapnál és a középső részen diagonális csík látható, míg a szárny végén V alakú fekete csík van. A fehér tojások vége hegyes. A kifejlett lárva sárgásfehér és 5-7 mm hosszú. A báb szalmasárga, tojás alakú és szelvényezett. A rajzó nőstények a gyümölcshúsba rakják le tojásaikat az 5.-10. napon. A gyümölcs zöld is lehet, mely később sárga vagy színes lesz, esetleg teljesen beérik. Az embrionális fejlődés szakasza 5-10 nap. A teljes kifejlődéshez 10-15 nap szükséges. A kifejlett lárvák elhagyják a gyümölcsöt (egyszerűen a talajra vetik magukat), aztán a talajban bebábozódnak. A diapauza fontos szerepet játszhat a faj életében, mivel a talajban áttelelő bábok egy része (akár 10-15%) nem alakul át imágóvá a következő tavasszal, hanem még 1 évre a talajban marad, és csak azt követő tavaszon válik szárnyas egyeddé.

Az európai cseresznyelégy fejlődési ciklusai

Védekezés:
A talaj megművelése nem kielégítő védekezési technológia a kártevő ellen, amely a talajban telel át, és hajlamos a diapauzára. A megfelelően időzített betakarítás hatásosan csökkentheti a télre felkészülő bábok számát. Gyümölcsöskertekben és kisebb ültetvényekben a ragadós sárgalapos megfigyelési módszert hatásosan lehet alkalmazni. Elszigetelt kertekben ki is irtható vele a kártevő, mivel nem repül nagy távolságokat.
Előrejelzi a rajzás csúcsát és csökkenti az egyedek számát. 2-3 vegyszeres kezelés szükséges a hosszantartó rajzás, az imágók hosszú élettartama és az állandó tojásrakás miatt.

Nagyon fontos, hogy a fajták érési időszakát figyelembe vegyük. A készítmények lehetséges több oldalú hatását más kártevők (levéltetvek, pajzstetvek) ellen is hatásosan lehet használni.